A világszintű mutatók kedvezőtlen alakulása ellenére a vizsgált 110 ország felében csökkent az illegális szoftverhasználat mértéke, harmadukban stagnált, és 15 százalékukban emelkedett. A globális árbevétel pedig a kalózkodás miatt az iparágat ért komoly veszteségek ellenére is a 2007-es szintet 14 százalékkal meghaladva 88 milliárd dollárra emelkedett.
A 42 százalékos kalózráta mellett összesen 146 millió dollárnyi bevételkiesést kellett elkönyvelniük 2008-ban a szoftvergyártó cégeknek Magyarországon. A mutatók ugyanakkor önmagukban nem tükrözik a hazai illegális szoftverhasználat időbeli alakulását – nyilatkozta a jelentés kapcsán Sarlós Gábor, a BSA magyarországi szóvivője. Miközben az első nyolc hónapban a sokévi stagnálás után csökkenés volt tapasztalható a törvénytelenül használt programok arányában, az év utolsó harmadában megfordult a tendencia, mivel a gazdasági sok cégvezetőt arra ösztönzött, hogy a kockázatosabb utat választva inkább illegális szoftvereket használjon.
Pedig szakértők szerint igencsak kifizetődő lenne a tiszta termékek nagyobb arányú alkalmazása. A jelen tanulmányt a BSA megbízásából készítő IDC egy korábbi elemzése szerint a kalózprogramok hazai arányának 10 százalékpontos csökkenése több mint ezer új állást biztosítana, 47 milliárd forintot adna a magyar gazdaság teljesítményéhez, és 11 milliárd forint plusz adóbevételt eredményezne.
Ugyanilyen arányú globális változás pedig 24 milliárd dollárral növelné a világ állami büdzséinek bevételeit, adóemelések nélkül – állítják a tanulmány szerzői.
A globális adaton ugyanakkor az sem tudott segíteni, hogy az országok többségében javult, vagy legalábbis stagnált a kalózszoftverek aránya. Ez a volumen növekedésével, illetve az egyes nemzeti piacok súlyának eltérésével magyarázható.
Hiába csökkent például az egyik hamisító nagyhatalomnak számító Kína területén 82-ről 80 százalékra tavaly az illegálisan telepített szoftverek aránya, ha a piaci növekedés következtében az így okozott kár 6,664 milliárd dollárról 6,677 milliárdra hízott. Az ázsiai óriás által elért kisebb hányad egyébként annak volt köszönhető, hogy a kormányzat úgy döntött, csak legális szoftvereket használ a jövőben.
Az immár második éve 20 százalékos kalózrátájával eminensnek számító Egyesült Államok piacának óriási mérete és jelentős bővülése következtében ugyanakkor az ottani iparági veszteségek egyetlen esztendő alatt 8,040 milliárdról 9,143 milliárd dollárra emelkedtek. Még a legnagyobb előrelépést elért Oroszországban is ahol egy év alatt 5 százalékponttal 68 százalékra sikerült leszorítani az illegális szoftverek arányát, az eladások összvolumenének gyarapodása következtében 4,123-ról 4,215 milliárd dollárra nőtt a gyártók bevételkiesése.
A globális gazdasági válság ugyanakkor vegyes hatást gyakorol az illegális szoftverhasználatra a tanulmány szerzői szerint. Egyfelől a vásárlóerő csökkenésével a fogyasztók hosszabb ideig nem cserélik újra számítógépeiket, ami a hardver kapacitásának elavulása miatt feltehetően az illegális programok futtatásának kedvez. Másrészt viszont a zsebszámítógépek (pocketbook) jelentette nyomás elősegítette az olcsó netbookok értékesítését, amelyeket az informatikai költségek csökkentése érdekében legális, előzetesen telepített szoftverekkel árusítanak.
