Jelka Tepsic, a város idegenforgalmi szervezetének igazgatója arról számolt be, hogy évente mintegy 700 ezer turista tölt több-kevesebb éjszakát az Adria gyöngyszemének tartott városban, miközben a több ezer utas befogadására alkalmas óriáshajók fedélzetéről 750 ezren lépnek partra. A kikötőbe érkező hajók száma az elmúlt években alig nőtt, befogadóképességük azonban egyre nagyobb.
Leginkább márciustól októberig számít zsúfoltnak az UNESCO által már 1979 óta védett óváros, hiszen egy-egy hajóval 2000-2500 kiránduló érkezik. Az MTI tudósítója úgy tapasztalta: a pünkösdi hétvégén egyszerre öt tengerjáró is megpróbált kikötni, de az egyre bővülő kikötői kapacitások ellenére a hajók többsége csak a partközeli vizeken tudott lehorgonyozni.
A dubrovniki turisztikai igazgató elmondta: a magánszállásokban és a hotelekben jelenleg összesen 12 ezer ágy várja az ide érkezőket, de ezekben a hetekben két új szálloda is nyílik. A Radisson-lánc és a horvát Valamar hálózat új szállodája együttesen további 1500 ágyat kínál a vendégeknek.
Jelka Tepsic úgy fogalmazott: nehéz megbecsülni, hogy mekkora bevételt hoz a térségnek a jelentős idegenforgalom, mert minden egyes üzlet vagy szolgáltató valamilyen módon kapcsolódik a turizmushoz. Jellemző adatként azonban hozzátette, hogy csak a nevezetes várfalat évente megtekintő 1,4 millió turistától mintegy hárommillió euró bevételt szerez a civil szervezetként működő Dubrovniki Műemlékek Baráti Köre, amely teljes egészében a történelmi emlékek renoválására fordítja a befolyó pénzt.
A dalmát várost jelentős számú francia, angol, valamint - elsősorban konferenciák vendégeiként - horvát látogató keresi fel, de az utóbbi években jelentősen nőtt az Egyesült Államokbeli, a spanyol vagy a német turisták létszáma is. Magyar vendég kevesebb van Dubrovnikban, mint akár az 1990-es évek közepén, amikor még az első öt nemzet közé tartoztak.
Birdacs Olívia - aki 40 éve él és dolgozik idegenvezetőként Dubrovnikban - úgy látja, hogy még mindig szép számmal érkeznek magyarok a városba, de elsősorban kirándulóként, mert a szálláshelyek árai itt magasabbak, mint másutt. Főként autóbuszos körutakkal vagy a közeli helyeken töltött pihenés során látogatnak egy-egy napra a dél-dalmáciai városba, leginkább az elő- és utószezon idején.
A helyiek véleménye alapján azt mondta: a magyarok keveset költenek étteremre, italra, de azért becsülik őket, mert a múzeumokra, műemlékekre, kulturális rendezvényekre legalább annyi pénzt adnak ki, mint amennyit mások a vendéglőben hagynak.
De nemcsak a szálláshelyek árai magasabbak, hanem az ingatlanoké is, bár a világszerte tapasztalható gazdasági válság miatt némileg itt is visszaesést tapasztaltak. A magyar idegenvezető ismertetése szerint négyzetméterenként általában 7-8 ezer euróért vásárolható meg egy városi ingatlan, a külső területeken pedig 3-4 ezer euróért.
Birdacs Olívia az MTI tudósítóját elkalauzolta ahhoz a lakáshoz is, amelynek ára tavaly rekordot döntött, ugyanis 15 700 eurót fizettek érte négyzetméterenként. A mintegy 200 négyzetméteres, látványos panorámával rendelkező, közvetlenül a várfalra nyíló épületrészt a dubrovniki műemlékvédő szervezet vásárolta meg, és szándékaik szerint vendéglátóhelyként látogathatóvá is teszik.
