Hosszútávon költséghatékonyak a „zöld irodaépületek”
Ezek az épületek minden elemükkel a fenntarthatóságot és az energiatakarékosságot célozzák meg, mely egyre fontosabb szempont az irodabérlők szemszögéből is – közölte Jürgen Blum, a budaörsi Terrapark ügyvezetője.
„Az irodabérlők zöld épületek iránti kereslete az utóbbi években világszerte - köztük Magyarországon is - ugrásszerűen megnőtt. Különösen 2005 óta figyelhető meg ez a növekvő tendencia” – ismertette tapasztalatait az irodapiaci trendről az ügyvezető igazgató. Egy ilyen jellegű iroda bérbevétele körülbelül 2 euró/nm többletköltséget jelent a bérlő számára, ez azonban a fenntartási költségekben megtérül – tette hozzá Jürgen Blum.
A fejlesztőnek drágább
Az ügyvezető tapasztalatai szerint egy zöld épület kivitelezésének többletköltsége körülbelül 100 és 200 euró közé esik négyzetméterenként egy hagyományos iroda kialakításához képest. A zöld épületek fejlesztési költségei ugyan magasak, de könnyebb kiadni őket előnyeik (csökkentett CO2 kibocsátás, egészségesebb munkakörnyezet, újrahasznosítás, energiamegtakarítás stb.) és a vállalati filozófiához való illeszkedésükből kifolyólag.
Ma már minden vállalat, cég filozófiájának alapvető eleme a környezetvédelem és a környezettudatosság. Tenni akarnak valamit a környezet megóvása érdekében és az alacsony fenntartási költségek is fontos szempontot képviselnek irodaválasztásukban. Ennek a kettőnek az ötvözete az energiatakarékos „zöld iroda”.
Mitől zöld?
A „zöld épület” kifejezést nehéz definiálni. Sok szempontot figyelembe lehet venni, mely alapján megállapítható, hogy az adott épület milyen mértékben kíméli a környezetet és mennyire energiatakarékos. Ilyen például a külső vakolat milyensége, a fűtés vagy az energiatermelés módja. „Egy „zöld épület” kialakítása ugyan költséges, de ezen kívül semmilyen egyéb hátrányról nem tudok beszámolni” – mondta Jürgen Blum.
Arra, hogy egy épület mennyire „zöld”, szakértői tanúsítványok adják meg a választ. Világszerte több ilyen tanúsítási rendszer működik. Mindegyik egy pontozási skála szerint vizsgálja az épületek felszereltségét. A minősítési rendszerek négy fokozat alapján minősített, ezüst, arany vagy platina kategóriába sorolják a zöld létesítményeket.
A ’70-es években terjedt el Európa-szerte a fenntarthatóság és az energiatakarékosság fontosságának eszméje. Az elmúlt 10 évben, az energiaárak növekedésével párhozamosan egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítottak ezeknek a tényezőknek. Mára az Európai Unió energia és klímavédelmi politikájának is központi tétele a megújuló energiaforrások használatának ösztönzése és az energiafelhasználás hatékonyságának biztosítása.
