A határon túli magyarok lehetnének az anyaország reményei
Erről Asztalos László a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) Felügyeleti Tanácsának alelnöke és Nyíri Iván a Magyar Közgazdasági Társaság Nemzetközi Gazdasági Szakosztályának vezetője beszélt a pénteken Egerben megrendezett Kárpát-medencei Közgazdász Fórumon.
Asztalos László úgy vélekedett, hogy egy olyan országban, amelynek társadalma elöregedőben van és egyre nehezebb szakképzett munkaerőt találni, nagy szükség volna a fiatal dinamikus utánpótlásra. Ezért hibának tartja a kettős állampolgárság elutasítását - tette hozzá.
A gazdasági válságot elemezve a közgazdász úgy vélekedett, hogy a krízis gyökerei a számítógép tömeges megjelenésének idejére, vagyis 20-25 évvel ezelőttre nyúlnak vissza. Ugyanis ennek következtében mindenki mindenkinek a versenytársává vált.
Magyarország igazi problémájának azt nevezte, hogy a gazdaságban nem valósult meg az igazi rendszerváltás. Továbbra is trükközgetés, összekacsintás jellemzi a szektort - mondta.
Nyíri Iván ugyancsak úgy vélekedett: Magyarország számára különleges előnyt jelent a határainkon túl élő diaszpóra, mert velük együttműködve az egész Kárpát-medencében csökkenthetőek volnának a válság hatásai.
A szakember hangsúlyozta, hogy a válságnak nincs vége, az a következendő 5-15 évben is érezteti majd hatását. A közgazdász szerint Magyarország legfőbb gondja, hogy a rendszerváltás nem erősítette meg a kis- és középvállalkozásokat, a bevételek növelése érdekében ugyanis inkább a külföldi tőke letelepedését ösztönözte.
Ez vezetett oda, hogy a 74 milliárd euró értékű magyar exportból csupán 3-3,5 milliárddal részesülnek a hazai kis- és középvállalkozások. Úgy vélekedett, hogy egy megfelelő exportfinanszírozási rendszer bevezetésével 10 millió euróra volna feltornázható ez az érték, ami jelentősen növelné a foglalkoztatást.
