A válság kedvező hatása: fejlődő pénzügyi kultúra

Nőtt a saját anyagi helyzete iránt érzett aggodalom a lakosság alacsonyabb jövedelmű rétegeinek körében: a 100.000 Ft-nál kisebb jövedelmi osztályba tartozók esetében egy százas skálán 53 ponttal – derül ki a 2009 nyarán végzett kutatásból. A jövedelem csökkenése egyúttal a tartalékok felélését is jelenti, ez pedig sok háztartás esetében az adósságok törlesztését sodorja veszélybe. Ugyanakkor meglepő, hogy a legmagasabb jövedelmi kategóriában, a 900 ezer forintot meghaladó havi jövedelemmel rendelkező háztartások esetében ez a félelem a válság hatására csökkent. Ez a csoport azzal szembesült, hogy a magas jövedelméből – a sok negatív hír ellenére – mégis képes a korábbi életszínvonalat fenntartani, sőt a pénzügyi és reáleszközök értékének csökkenése miatt jövedelme az egy évvel ezelőtti szinthez képest többet ér.

Mindez a lakosságot a pénzügyi jártasságának növelésére sarkallta, ami egyike a válság kevés pozitív hatásának. A jelenlegi gazdasági körülmények erős motivációt jelentenek a pénzügyi tudásuk növelésére. A pozitív hatás máris érzékelhető: a kutatás eredményei szerint nőtt mind a saját pénzügyekkel, mind a pénzügyi ismeretszerzéssel töltött idő, aminek hatására 8 ponttal nőtt a pénzügyi kultúrát mérő index.

„A jelentős bizalomvesztést elszenvedett pénzügyi szektor most az információkra a korábbinál fogékonyabb lakossággal kezdhet párbeszédet. Nagy lehetőség ez a szektor számára: aki felvállalja az őszinte kommunikációt, az nyertesként kerülhet ki a válságból” – hangsúlyozta Kondor Anna, a Goodwill Communications Pénzügyi PR-kommunikációs Ügynökség ügyvezető partnere.

Valamennyi befektetési forma bizalmi indexe visszaesett az elmúlt egy évben. A megtakarítási formák közül a felmérés szerint a nemesfémeket tartják a legmegbízhatóbbnak, bizalmi indexük csupán 1 ponttal csökkent. Meglepő, hogy a harmadik legmegbízhatóbb megtakarítási formának a készpénz otthon tartását tekinti a lakosság.

„Ennek hátterében a bankok stabilitása iránti bizalmatlanság áll, aminek következtében sokan bankbetétben sem szívesen tartják megtakarításaikat. A lakosság valós félelmét mutatja, hogy a megnövelt banki kamatok, és az állami betétbiztosítás sem tudott a bizalomvesztésen enyhíteni.” – emelte ki Győri Dávid, a Xallis Consulting ügyvezető igazgatója.

A megtakarítások mértékét bemutató index alapján 2008 júniusához képest 41 ponttal csökkentek a lakosság megtakarításai. Az index a lakosság által tapasztalt változásokat rögzíti, és árnyaltabb képet mutat, mint a megtakarításokat önmagukban vizsgáló mutatók. A Magyar Nemzeti Bank által a háztartások pénzügyi helyzetéről közzé tett statisztikák szerint 2008. június 30. és 2009. március 31. között 5%-kal nőtt a megtakarítások állománya. Az eltérés oka a következő: míg az MNB azt mutatja ki, hogy teljes lakosságot tekintve nőtt a megtakarítások összesített állománya, addig a kutatás azt mutatja, hogy többségben vannak azok a háztartások, amelyek csökkenteni kényszerültek megtakarításaikat valamilyen mértékben. A magas jövedelműek számára volt miből visszafogni a fogyasztást, így ők képesek voltak megtakarításaikat növelni, míg az alacsonyabb jövedelműek a meglévő megtakarításaikat élték fel, mert a fogyasztásuk visszafogására már nem volt további lehetőség.