Alacsonyabb infláció

Az előző havinál is nagyobb – pozitív – meglepetést okozott az augusztusi inflációs adat. A várt majdnem egy százalékpontos emelkedés helyett ugyanis még enyhén csökkent is a drágulás üteme: 5 százalékos fogyasztóiár-növekedést mért éves alapon a Központi Statisztikai Hivatal, a júliusi adat 5,1 volt. Az első nyolc hónap átlagos drágulása 3,8 százalékot ért el. Mindez azért váratlan, mert a július eleji áfa- és jövedékiadó-emelés hatása a közüzemi és más utólag számlázott szolgáltatásoknál most jelent meg. Már az előző havi – szintén a várakozásokat alulmúló – pénzromlás kapcsán is megjegyezték szakértők, hogy az adóemeléseket valószínűleg sokkal kevésbé tudják az eladók a fogyasztókra hárítani, mint arra előzetesen számítani lehetett. A lakosság a fogyasztás visszafogásával reagált a begyűrűző gazdasági válságra, a csökkenő eladásokra pedig egyre nagyobb árengedményekkel válaszolnak a kereskedők.

A havi árcsökkenésben a legnagyobb szerep az élelmiszereknek jutott. A termékkör átlagosan 2,8 százalékkal lett olcsóbb, ez főként az idényáras élelmiszerek 20 százalékot is elérő árzuhanására vezethető vissza. Éves szinten is az átlag alatt, 3,5 százalékkal lettek drágábbak az élelmiszerek, ez azért meglepő, mert a korábbi időszak kiskereskedelmi adatai alapján a cikkcsoport iránti kereslet alig csökkent például a tartós fogyasztási cikkekhez képest. Utóbbi csoport árai egyébként változatlanok maradtak havi szinten, de az éves áremelkedésük többéves csúcsra, 4,9 százalékra ugrott. Ebben a tavaly ilyenkor még rekorderős forint gyengülése volt a legfőbb tényező. A már említett áfaemelésre vezethető viszsza a háztartási energia 1,9 százalékos drágulása; itt már hónapok óta várják a szakértők a nemzetközi energiaárak csökkenésének megjelenését, de hiába.

Az inflációs kilátások így lényegesen javultak az év elejéhez képest, amikor még az év végére 8, és éves átlagban is 5 százalékot meghaladó drágulást prognosztizáltak az elemzők. A múltban tapasztalt 80 százalékos és az ez évre feltételezett kétharmados arány helyett az áfaemelésnek csak a 35-40 százalékát képesek a kereskedők áthárítani – állapította meg Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője. Ennek nyomán a szakember jelenleg 4,4 százalékra taksálja az éves átlagos, és 6,4-re az év végi drágulási ütemet. Az elemző ugyanakkor nem osztja azt az optimista jegybanki előrejelzést, miszerint lényegesen a 3 százalékos cél alá kerülne a mutató 2010 végére. Ennek ellenére mérsékelte a monetáris politika legfőbb eszközének számító jegybanki alapkamatra vonatkozó prognózisát is: év végére 6,5 százalékra várja az irányadó kamatot Kondrát, és nem zár ki fél százalékpontosnál nagyobb vágást sem a következő időszakban.