Súlyos fenyegetés hangzott el a világ egy újabb pontján, máris több halott van, nem találnánk ki, honnan indult
Már egy hete tartanak az országos tömegtiltakozások Iránban, azóta nem jelent meg nyilvánosan a Németországnál is népesebb állam vezetője, de most igen, és erőteljes figyelmeztetést fogalmazott meg.
Ali Hamenei ajatollah szombaton elismerte, hogy a tiltakozásokat valós sérelmek okozták. Csakhogy hozzátette: a zavargásokat külső erők szervezik, egyben ígéretet tett, hogy a hatóságok keményen fel fognak lépni a randalírozókkal szemben.
Az Egyesült Államokban működő Human Rights Activists News Agency pénteken arról számolt be, hogy legalább nyolc tüntető meghalt. A Norvégiában bejegyzett Hengaw Emberi Jogi Szervezet szerint a tiltakozások kezdete óta legalább 132 embert tartóztattak le – jelenti a Bloomberg.
„A felvetésük jogos volt” – mondta Hamenei a tiltakozások egy hete tartó hulláma óta tartott első nyilvános szereplésén, hozzátéve, hogy az elégedetlenséget kiváltó élelmiszerár-emelkedés és a valuta ingadozása az állam ellenségeinek műve.
A hatalmas feszültség oka gazdasági, még pontosabban pénzügyi. Összeomlott ugyanis az iráni riál árfolyama. A múlt hétvégén rekord mélypontra zuhant a dollárral szemben, pedig közép-európai tapasztalatainkból jól tudjuk: a dollár nem éppen legszebb évét élte tavaly, a közép-európai devizák például elképesztő mértékben erősödtek vele szemben.
Mikor a forint gyengült, sokan nálunk se szerették, de felmerülhet a kérdés, hogy ezért miért kell utcai zavargásoknak kitörni. Teherán fő kereskedelmi negyedeiből indult a tiltakozás, több százan bezárták üzleteket és demonstrációkra gyűltek össze.
Aztán a megmozdulások több városra is átterjedtek, szombaton a közép–déli Fársz tartomány vált az egyik gócponttá. Teherán elhúzódó konfliktusa a Nyugattal nukleáris programja és regionális politikája miatt évek óta tartó szankciókhoz és nemzetközi elszigetelődéshez vezetett – emlékeztet a Bloomberg.
Ez tartós inflációt és emelkedő megélhetési költségeket eredményezett, de az utóbbi évek visszatérő tiltakozásai egyre inkább a pusztán gazdasági követeléseken már túl is mutató sérelmeket tükröznek a hírügynökség összegzése szerint.
Iráni zavargások: a tiltakozás nem ugyanaz, mint a randalírozás, az utóbbira lecsapnak
Az ajatollah úgy látja, már az élelmiszerár-drágulás és a valuta ingadozása mögött is az állam ellenségei voltak.
A tiltakozás legitim, de a tiltakozás nem ugyanaz, mint a zavargás... A tüntetőkkel beszélünk; a tisztviselőknek beszélniük kell a tüntetőkkel. A randalírozókkal beszélni értelmetlen. A randalírozókat helyre kell tenni
– figyelmeztetett.
A feszültséghez hozzáadott pénteken Donald Trump amerikai elnök is, aki azzal fenyegetett, segítséget nyújt a tüntetőknek. Washington rendszeresen figyelmezteti Iránt rakéta- és nukleáris programjai miatt, sőt tavaly amerikai katonai beavatkozásra is sor került.
A jelen helyzet groteszk sajátosság, hogy Irán – erről a The Wall Street Journal ír – tulajdonképp nem tipikus jelöltje egy valutaválságnak.
Olajban gazdag ország, képzett lakossággal és tekintélyes devizatartalékokkal. A probléma az – magyarázza az amerikai lap –, hogy az ország gazdasági nehézségeinek konkrét politikai oka van: vezetői nem hajlandók fontolóra venni nukleáris programjuk visszafogását, amelyről azt állítják, hogy az olcsó energia előállítását szolgálja, az Egyesült Államok és szövetségesei viszont attól tartanak, hogy atomfegyver kifejlesztését leplezi.
Az iráni külügyminisztérium ígéretet tett: a kormány megakadályoz minden „rosszindulatú beavatkozást”, és „gyors, határozott és átfogó” választ ad bármilyen agresszióra. Külön nyilatkozatban Irán ENSZ-nagykövete, Amir Saeid Iravani felszólította az Egyesült Államokat, hogy „szüntessen meg minden fenyegetést és az erő alkalmazását”.
Egy külön közleményben az iráni külügyminisztérium elítélte az Egyesült Államok Venezuela elleni támadását, kijelentve, hogy Caracasnak joga van megvédeni magát.
