Beragadtak a forinthitelkamatok
A lapunknak nyilatkozó hitelintézetek szerint a lassú reakciót több tényező is magyarázza: egyrészt a válság kirobbanásával nőttek a kockázati felárak, másrészt a szolgáltatók a 2008. októberi, 300 bázispontos jegybanki kamatemelést sem érvényesítették a kondíciókban.
A visszafogott ármozgásokat emellett magyarázhatja az is, hogy a hitelkihelyezési kedv, illetve a kereslet is nagymértékben csökkent a hazai piacon. Ezt jól illusztrálja, hogy az MNB adatai szerint júliusban mindössze 38 milliárd forintnyi új hitelt helyeztek ki a háztartásoknak a pénzügyi szolgáltatók, ráadásul úgy, hogy az éppen megszűnő támogatott lakáskölcsönök kihelyezése is némileg megugrott. Mindez jól látszik a forinthitelek állományi adatain is: a háztartásoknál kinn lévő mennyiség a júliusig tartó egy év alatt alig változott, míg a vállalatoké nagyjából 500 milliárddal apadt.
A Budapest Banknál elmondottak szerint a válság előtt a betéti és hitelkamatok, valamint a jegybanki alapkamat változása között volt egy szoros korreláció, amely a válság kirobbanása után megszakadt. Az új kihelyezések árának alakításában, bár nagy szerepe van a forrásköltségnek is, most a fő mozgatórugó a megnövekedett hitelezési kockázat – hívták fel a figyelmet.
Pallos Balázs, a Raiffeisen Bank pénzpiaci kereskedési vezetője pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a lakossági hitelkamatok nem követik tökéletesen az alapkamat csökkenését. Ennek egyik oka az eltérő futamidő, másrészt a referenciaként használt és sokszor hivatkozott Bubor- és LIBOR-kamatok az elmúlt évek gyakorlatától eltérően az utóbbi évben csak elméletileg jelzik azt a kamatszintet, amelyen a bankok hajlandók egymásnak hitelt nyújtani. A tavaly kitört válság következtében a gyakorlatban a bankok nemcsak a lakosságnak, hanem egymásnak is óvatosabban hiteleznek. Így az elérhető források felára (a „likviditási prémium”) jelentősen megnőtt, a korábban nagy mennyiségben rendelkezésre álló bankközi piaci források szinte teljesen kiapadtak. A bankok emiatt is fordulnak betétgyűjtő akcióikkal a lakosság felé. Ilyen esetekben tehát nemcsak a hitelek kamata, hanem a betéteken elérhető kamat is jóval meghaladja az alapkamatot, mert azokban is megjelenik ez a likviditási felár. Ezenkívül megjegyzendő még, hogy a bankok forrásainak csak egy része származik a bankközi piacról, nagyobb hányada ügyfélbetét, amelynek árazása eltérhet a bankközi piacon tapasztalható trendektől.
Mindez aligha vigasztalja az érintett ügyfeleket, leginkább a vállalkozói szektort: Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint a magyar vállalkozások most vannak abban a helyzetben, amikor kezdik felélni a tartalékokat, és már egyébként életképes cégek is csődbe mennek finanszírozási gondok miatt. Perdöntő lenne tehát, hogy gyorsan csökkenjenek a hitelkamatok, ezt akár a Széchenyi-kártyához hasonló, kamattámogatást és állami garanciát élvező konstrukcióval is lehetne segíteni. Előbbi ugyanis egyelőre csak forgóeszközhitel formájában érhető el.
Mindezek ellenére a bankok változásokat ígérnek a közeljövőben: az OTP Bank október 1-jével egyes termékeknél differenciált hitelkamat-csökkentést hajt végre. A 2009. április 30-ig befogadott egyes ingatlanfedezetű svájcifrank-, euró- és piaci kamatozású forinthitel-konstrukciók kamatait 50–270 bázispont közötti mértékben mérséklik. A csökkentés más termékeket is érint, a forintalapú személyi kölcsönnél a 2009. szeptember 30-ig befogadott állományra például 150 bázisponttal lesznek alacsonyabbak az ügyfelek által fizetendő kamatok. Ugyanakkor rámutattak arra: a kamatcsökkentés mértéke – a forrásköltségeken túl – az egyedi hitelekből álló portfóliók kockázati költségének változásától is függ. Mérsékli egyes forinthiteleinek kamatait az MKB Bank és az Erste is, az UniCreditnél pedig már augusztus közepén egy százalékponttal csökkentették a jelzáloghitelek kamatát. VG
Vélemény
Orbán GáborAz Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő elemzője
„Hosszú időbe telhet, amíg a bankok a forinthitel kamatszintjét elkezdik leszállítani. Teljesen piaci alapon nem is látszik, mitől indulhatna be a hitelezés, mert a bankoknál továbbra is elsősorban arra van igény, hogy javítsanak a hitel/betét mutatóikon. Akár 6 százalékig is eresztheti a jegybank az irányadó rátát, ekkor sem valószínű, hogy áttörés indulhatna el a forinthitelezésben. Hat százalék alatti pénzpiaci hozamoknál és egy számjegyű hitelkamatoknál már nagyobb ennek a lehetősége, ám kérdés, ez hogyan érhető el.”
Suppan Gergely
A Takarékbank elemzője
„A recesszió magas kockázatot jelent a bankok számára, főleg a vállalati és a lakossági hitelpiacon, vagyis nem elsősorban az irányadó kamatszint magyarázza a felárat, amelyet a hiteleik után szednek. A válság mélyén az is előfordulhat, hogy emelkednek a hitelkamatok, miközben agresszív csökkentési ciklust indít a jegybank. A magas kockázatok miatt hiába esik az alapkamat, ez alig érezteti hatását a piacon. A recesszió enyhülésével ugyanakkor egyre inkább húzza majd az alapkamat a forinthitel-kamatokat, a folyamat – bár lassan, de – hamarosan beindul.”
Vadász György
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke
„A bankoknak is hosszú távú érdekük lenne, hogy a hazai kis- és középvállalkozói réteg fennmaradjon, és megerősödjön, így növelve a potenciális ügyfelek körét. Ennek ellenére nem nevezhető éppen etikusnak a pénzintézetek jelenlegi magatartása, tudniillik, hogy a veszélybe került hitelektől várt veszteséget előre kompenzálják a stabilan teljesítőkön. A kkv-knak így is csak kis hányada rendelkezik banki kapcsolattal, hiszen a feltételeket igen nehezen tudják csak teljesíteni, de a bankok továbbra is inkább élnek a piaci erőfölényükkel.”
Az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő elemzője
„Hosszú időbe telhet, amíg a bankok a forinthitel kamatszintjét elkezdik leszállítani. Teljesen piaci alapon nem is látszik, mitől indulhatna be a hitelezés, mert a bankoknál továbbra is elsősorban arra van igény, hogy javítsanak a hitel/betét mutatóikon. Akár 6 százalékig is eresztheti a jegybank az irányadó rátát, ekkor sem valószínű, hogy áttörés indulhatna el a forinthitelezésben. Hat százalék alatti pénzpiaci hozamoknál és egy számjegyű hitelkamatoknál már nagyobb ennek a lehetősége, ám kérdés, ez hogyan érhető el.”
Suppan Gergely
A Takarékbank elemzője
„A recesszió magas kockázatot jelent a bankok számára, főleg a vállalati és a lakossági hitelpiacon, vagyis nem elsősorban az irányadó kamatszint magyarázza a felárat, amelyet a hiteleik után szednek. A válság mélyén az is előfordulhat, hogy emelkednek a hitelkamatok, miközben agresszív csökkentési ciklust indít a jegybank. A magas kockázatok miatt hiába esik az alapkamat, ez alig érezteti hatását a piacon. A recesszió enyhülésével ugyanakkor egyre inkább húzza majd az alapkamat a forinthitel-kamatokat, a folyamat – bár lassan, de – hamarosan beindul.”
Vadász György
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke
„A bankoknak is hosszú távú érdekük lenne, hogy a hazai kis- és középvállalkozói réteg fennmaradjon, és megerősödjön, így növelve a potenciális ügyfelek körét. Ennek ellenére nem nevezhető éppen etikusnak a pénzintézetek jelenlegi magatartása, tudniillik, hogy a veszélybe került hitelektől várt veszteséget előre kompenzálják a stabilan teljesítőkön. A kkv-knak így is csak kis hányada rendelkezik banki kapcsolattal, hiszen a feltételeket igen nehezen tudják csak teljesíteni, de a bankok továbbra is inkább élnek a piaci erőfölényükkel.”-->
