Az előzetes jelzések szerint valószínűleg az eredeti határidők kitolásáról állapodtak meg a felek. Oszkó Péter pénzügyminiszter már a múlt héten beszélt arról, hogy a tárgyalások részét képezi az év hátralévő részében és a jövő év elején esedékes lehívások átütemezése. A pénzügyminiszter több fórumon úgy fogalmazott, „van már olyan jó helyzet Magyarországon”, hogy egyes részletek lehívásáról a következő kormány döntsön. Ebből ugyanakkor logikusan következik az is, az eredetileg a jövő év tavaszáig szóló hitelkeret hozzáférési idejét meg kell hosszabbítani, hogy ha mégiscsak szükség lenne rá, hazánk a következő időszakban is élhessen a finanszírozási eszközökkel.
A jegybank elnöke ezzel kapcsolatban a tegnapi tévéműsorban azt mondta, hogy Magyarország kevésbé sebezhető, mint korábban, ezért kevésbé vagyunk rászorulva a külföldi befektetőkre. A külföldiek viszont nagyobb kedvvel finanszíroznának bennünket, ez viszont azt jelenti, hogy nem vagyunk annyira az IMF és az EU hiteleire utalva, és "ebből a szempontból én helyesnek tartom azt, hogyha a hitellehívás határidejét meghosszabbítjuk, és így egy bizonytalansági tényező esetleg kikerülhet a rendszerből, egy jövőbeli kockázatot tudunk kezelni azzal, hogy hosszabb ideig áll majd rendelkezésre ez a hitelkeret."
Tény, az utóbbi időben a magyar államadósságot egyre nagyobb arányban tudtuk piaci forrásokból finanszírozni, ám „biztosítékképpen” minden bizonynyal jól jön, ha hazánk rendelkezésére áll egy még mindig igen tekintélyes összegű hitelkeret is. Elemzők ugyanis már többször rámutattak, az utóbbi hónapokban tapasztalható piaci fellendülés mögött nem a reálfolyamatok tényleges javulása húzódik meg, így könnyen lehet, hogy a befektetők kockázati étvágya pillanatokon belül ismét elenyészik. Ez pedig igencsak éreztetné hatását a magyar állampapírok iránti keresleten is.
Egyelőre azonban úgy tűnik, hazánk minden további nélkül le tud mondani az egyébként e hónapban esedékes, az IMF-től lehívandó 1,5 milliárd eurós részletről, már ha erről valóban sikerült is megállapodni. Az eredeti ütemezés szerint ez év végén Magyarország további három-, jövőre pedig egymilliárd eurót hívott volna le a nemzetközi hitelkeretből. E két tételből fél-fél milliárd a Világbanktól érkezett volna, márpedig e szervezettel még a szerződés sem készült el a pénzek igénybevételéről.
Magyarország eddig mintegy 14,1 milliárd eurónyi, közel 4000 milliárd forintnyi hitelt hívott le az IMF-től és az EU-tól. Az öszszeg jelentős részét a bankrendszer megerősítésére, valamint az államadósság finanszírozására fordította a kormány. Ez utóbbi tétel mintegy 6,45 milliárd eurónak felel meg, míg az előbbinél több kifizetés még folyamatban van (lásd táblázatunkat). A lehívott hitelösszeg fel nem használt része a devizatartalékokat növeli. Az már a nyár közepén felvetődött, hogy a következő részletet a magyar állam helyett a jegybank venné igénybe, így az nem növelné az államadósságot, igaz, annak finanszírozására sem lehet fordítani. Nemrég azonban éppen az MNB alelnöke, Karvalits Ferenc vetette fel, mivel úgy tűnik, felbuzognak a piaci források, a hitelkeret további lehívására már nem lesz szükség. Így valószínűleg az a forgatókönyv érvényesül, hogy sem az állam, sem a nemzeti bank nem kér a további hitelrészletekből.
Részben ezzel magyarázható, hogy az MNB legújabb prognózisában a korábbinál jóval alacsonyabb adósságpálya szerepel. Májusban az év végére még 83,6 százalékos GDP-arányos adósságszintet is elképzelhetőnek tartottak a jegybanknál, most már 79,6-et remélnek. A jövő év végi előrejelzés a 83,9 százalékos maximumról 79,8-re apadt.
