BUX 42,990.47
-0.25%
BUMIX 3,852.18
+1.11%
CETOP20 1,798.64
-1.19%
OTP 9,148
-0.74%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-5.00%
+0.87%
-1.33%
ZWACK 17,300
-0.29%
0.00%
ANY 1,535
-0.32%
RABA 1,170
0.00%
0.00%
-0.61%
0.00%
-0.48%
OPUS 156.6
+3.16%
-8.50%
0.00%
0.00%
-1.36%
OTT1 149.2
0.00%
-0.45%
MOL 2,834
+0.85%
+0.79%
ALTEO 3,000
0.00%
0.00%
+0.11%
0.00%
0.00%
+4.85%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.17%
-13.51%
0.00%
SunDell 46,000
+0.88%
0.00%
+3.31%
+2.60%
-11.11%
+0.75%
+0.90%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,280
0.00%
+0.47%
NAP 1,202
-2.28%
0.00%
-4.59%
Forrás
RND Solutions
Világgazdaság

Drámai jövedelmi kilátások

Amellett, hogy mind több vállalkozás válik fizetésképtelenné a válság nyomán, a talpon maradók is megszenvedik a történelmi visszaesést, főként a megnövekvő kamatterheket.

A jövedelmezőségi helyzet tekintetében azonban nehéz tisztán látni, a pontos statisztikák többéves csúszással jelennek meg, így még csak nagy vonalakban látszanak a veszteségek. A Magyar Nemzeti Bank számításai szerint viszont 8,8 százalékot esett a vállalatok profitja az idei első két negyedévben, ilyen meredek zuhanásra nem volt példa az évtized során. Ezt a profitmutatót azonban nem a valós jövedelmekből, hanem a munkaerő egységköltségének a reálértékéből számolják ki a jegybanki szakértők, így ez csak a munkaerőn elért nyereséget jelképezi.

A múlt évre vonatkozóan az APEH adóstatisztikájából ennél is drasztikusabb következtetések vonhatók le. Érdekesség, hogy az egyéni vállalkozások összesített jövedelme alig változott a bevallások alapján, 2007-hez hasonlóan alig 30 milliárd forinttal haladták meg az árbevételeik a költségeiket. A társas vállalkozásoknál már szembetűnőbb a válság hatása, a múlt évben 2630 milliárd forintra csökkent az adózás előtti eredményük a 2007-es majdnem 5000 milliárdról. A 47,3 százalékos csökkenés összetétele még beszédesebb; a pénzügyi eredmény a két évvel ezelőtti 1866 milliárdos nyereség helyett 802 milliárdos veszteségbe fordult, ugyanakkor az alaptevékenységben nem szenvedtek el kiesést, sőt jócskán növekedett az üzemi eredmény. Mindez pedig csak nagyjából háromhavi válságos időszak eredménye, vagyis az idén aligha van esély a tavalyi, megfeleződött összesített profit realizálására, még ha valamennyit javulnak is a pénzügyi feltételek. A bevallási adatokat azonban jelentősen befolyásolják a szabályozási és adózási változások is. A forgalmi típusú mutatók nagyjából 10–20 százalék közötti zsugorodást mutatnak, de ennek egy részét valószínűleg képesek kompenzálni a cégek.

A vállalatok nagy része költségcsökkentéssel reagált a megváltozott piaci körülményekre, sokan az elbocsátások mellett döntöttek. Becslések szerint már 170 ezer munkahely szűnt meg a válság kitörése óta, a megtartott munkaerő bérköltségén viszont arányaiban kevesebbet spóroltak, a versenyszférában mért átlagkereset még mindig növekszik. A korábbi években tapasztalt 8-10 százalék körüli fizetésemelésnek ugyanakkor most csak nagyjából a felét adták a cégek, és jó eséllyel visszavesznek az év végi bónuszokból is. A lecsökkent vállalkozási jövedelmekhez történő alkalmazkodási folyamat lassabban megy végbe, mint arra a Magyar Nemzeti Bank számított. Ezt arra vezetik vissza, hogy a gondoltnál kevesebb fölös kapacitással működtek a cégek már a válság előtt is.

A Pénzügyminisztérium már jelentősebb töréssel kalkulál ez évre vonatkozóan, a társaságiadó-előrejelzés legalábbis ezt támasztja alá. Az eredetileg tervezett 540 milliárd forintos bevétel helyett csak 450 milliárdra számítanak ezen a soron. Az összehasonlítás azonban nehézkes az adónem év közepi átalakítása miatt. A júliusi bevételi számok egyébként egyelőre nem mutattak törést, de ezekben még nem is látszódhatott az átalakítás.

A legnagyobb gondjuk a magyarországi vállalkozásoknak, hogy nem képesek kitermelni a megnövekedett finanszírozási költségeket – emelte ki Pitti Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem tudományos kutatója. Az alaptevékenységben is tükröződnek a válság hatásai, azonban a pénzügyi kiadások megemelkedése a meghatározó, közel 1100 milliárd forintnyi kiadást jelent ez. Az adórendszer átalakítása révén aligha képesek összességében költséget megtakarítani a vállalkozások, a járulékcsökkentést ugyanis semlegesíti a társasági adó változása – fűzte hozzá a szakember, aki az idén a legjobb esetben is csak a 2008 vége óta tartó trend folytatódását valószínűsíti.

Kisvállalati szinten az adatok ellenére is sokkal súlyosabb visszaesést és lassabb kilábalást jósol Heim Péter, az Atticus tanácsadó vezérigazgatója. A belföldi keresletre utalt szolgáltatásoknál ugyanis nem érvényesül a külső kereslet felfutása, márpedig ennek technikai hatása láttatja kisebbnek a visszaesést. Pénzügyi válságkezelés folyik, de az elvégzendő munkának a 60-70 százaléka még hátravan – véli a gazdasági szakember. Szerinte a reálszféra mélyebb rétegeire ható átalakítások nélkül a sokat emlegetett L alakú gazdasági pálya vár hazánkra.

A legnagyobbak alig érzik

A nagy tőzsdecégek idei profitkilátásai általában nem sokban térnek el a tavalyitól a Bloomberg adatbázisában szereplő elemzők előrejelzései szerint.

Kivétel ezalól az OTP, ahol a tavalyi 240 milliárdos nettó nyereség nagyjából megfeleződésére számít a piac (bár az előrejelzések szórása nagy, s ennél a papírnál az figyelhető meg, hogy minél frissebb az előrejelzés, jellemzően annál nagyobb profitot jósol).

A működési eredmény megfeleződése a Mol esetében már tavaly végbement, itt a piaci konszenzus gyakorlatilag a tavalyi eredmény megismétlődését jósolja 2009-re.

Az évek óta stabilan 240–270 milliárd forint közötti EBITDA-t produkáló Magyar Telekom esetében az elemzők erre az évre is nagyjából ilyen adatot várnak – a konszenzus jelenleg 254 milliárd, s az előrejelzések igen szűk sávban szóródnak.

A Richter működési eredménye pedig a tavalyinál erősebb dollárnak köszönhetően forintban valószínűleg magasabb is lesz, mint a tavalyi. UGy


Kivétel ezalól az OTP, ahol a tavalyi 240 milliárdos nettó nyereség nagyjából megfeleződésére számít a piac (bár az előrejelzések szórása nagy, s ennél a papírnál az figyelhető meg, hogy minél frissebb az előrejelzés, jellemzően annál nagyobb profitot jósol).

A működési eredmény megfeleződése a Mol esetében már tavaly végbement, itt a piaci konszenzus gyakorlatilag a tavalyi eredmény megismétlődését jósolja 2009-re.

Az évek óta stabilan 240–270 milliárd forint közötti EBITDA-t produkáló Magyar Telekom esetében az elemzők erre az évre is nagyjából ilyen adatot várnak – a konszenzus jelenleg 254 milliárd, s az előrejelzések igen szűk sávban szóródnak.

A Richter működési eredménye pedig a tavalyinál erősebb dollárnak köszönhetően forintban valószínűleg magasabb is lesz, mint a tavalyi. UGy

A vállalati profitabilitás zuhant -->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek