Világgazdaság

Európa gazdagabb lett, mint Amerika

A globális válság alaposan átrajzolta a térképet, amely a világon a legnagyobb vagyonok földrajzi eloszlását mutatja. A vagyonkezelőkre bízott, és ott felhalmozott összegek regionális rangsorában az USA tavaly a második helyre szorult Európa mögött – állítja összefoglalójában a Boston Consulting Group (BCG).

A jelentésében a tanácsadó cég rámutat, hogy a vagyonkezelők – az ínséges gazdasági időkben – még mindig jobban szerepeltek, mint a pénzügyi szolgáltatói szektor egyéb területei, de korántsem maradtak érintetlenek a megrázkódtatásoktól.

A globális gazdagság – az inkább gyarapításra, semmint megőrzésre átadott összegekben kifejezve – 2007 során még 104,7 ezer milliárd dollár volt, ami tavaly 92,4 ezer milliárdra apadt.

A legnagyobb mértékű esés Észak-Amerikában következett be, ahol az értékek aránytalanul nagy hányadban jelentek meg részvények formájában: a vagyonvesztés itt 21,8 százalék volt tavaly, a csökkenés utáni végösszeg pedig 29,3 ezer milliárd dollárra esett.

Európában az értékcsökkenés mindössze 5,8 százalék volt, aminek hatására a menedzselt vagyonok értéke 32,7 ezer milliárd dollárra csökkent. Az adott mutató – némileg meglepő módon – Latin-Amerikában mutatott szerény, 3 százalékos növekedést. A milliomos háztartások száma tavaly 9 millió körüli szintre esett, az egy évvel korábbi 11 millióról. A hanyatlás Észak-Amerikában és Európában egyaránt 22 százalék körüli mértéket öltött.

A legtöbb milliomos háztartás – közel 4 millió – továbbra is az Egyesült Államokban van, fajlagosan azonban Szingapúrban van a legtöbb személy vagy család – mintegy 8,5 százalék – ahol a kezelésre átadott összege meghaladja az 1 millió dollárt. A milliomosok legnagyobb fajlagos sűrűségét mutató hat körzet közül három a Közel-Keleten található: Kuvait, az Egyesült Arab Emírségek, és Katar. A menedzselésre átadott vagyon értéke tekintetében tapasztalt korábbi szórás egyébként szűkült a válság nyomán.

A BCG előrejelzése szerint 2010-ben elkezdődik a felhalmozott értékek lassú növekedése, de a válság előtti szintet 2013 előtt nem fogja elérni. Az utóbbi évek egy további fontos fejleménnyel is szolgáltak a vagyonkezelés tekintetében: fokozatosan növekedett az offshore központokra nehezedő politikai-szabályozási nyomás.

Ez oda vezethet, hogy megszűnik az ilyen területek korábbi kompetitív előnye, ami amúgy is nagyrészt az adóelkerülések megkönnyítésében jelentkezett. A következő években várhatóan csak Hongkong és Szingapúr tudja majd megtartani a vonzerejét, mert a térségben a globális átlagnál nagyobb vagyongyarapodás várható. Olyan, hagyományos központok, mint Svájc csak a minőségi szolgáltatások és a megbízhatóság hangsúlyozásával fog tudni versenyben maradni.

A válság idején – egy további markáns irányzatként – megfigyelhető volt, hogy a befektetők inkább az alacsonyabb hozamot kínáló, de biztonságosabb lehetőségeket keresték.

Ha az alapkezelők mérhetetlenül komplex befektetési és megtérülési konstrukciókat kínálnak, az immár inkább taszítja, semmint vonzza a leendő ügyfeleket.

A jövőben ezért várhatóan egyszerűbb sémákat és főleg kevesebb terméket fognak ajánlani. Azt a BCG által elemzett 124 intézmény többsége nem tudta megmondani, hogy mikor és milyen ütemben fognak visszatérni a befektetők a nagyobb hozamokat kínáló konstrukciókhoz.

BCG Boston Consulting Group Amerika