Inog a filmipari fellegvár

Veszélyben Magyarország nehezen kivívott filmipari státusa. Az elmúlt öt évben hazánk a régiós filmgyártás fellegvárává vált (a jobb években az iparág 50-60 milliárd forintos forgalmat is produkált), köszönhetően az infrastrukturális beruházásoknak és az Európában egyedülálló, jelentős adókedvezményt biztosító filmtörvénynek. Ám megkülönböztetett helyzetünket elveszíthetjük a hatóságok túlbürokratizáltsága, nehézkessége miatt – figyelmeztetnek a Világgazdaság által megkérdezett iparági bennfentesek. Mindeközben mindjobban felzárkóznak a környező államok; Csehországban például az év végén, a jövő év elején terveznek a magyarhoz hasonló szabályozást elfogadni.

„Egyre inkább pang Amerikában a filmkészítés, míg a régióban, így Magyarországon is – köszönhetően a 20 százalékos adókedvezménynek – egyre feljebb kapaszkodik ez az iparág” – számolt be tapasztalatairól a világhírű operatőr, az Oscar-díjas Zsigmond Vilmos az etyeki Korda Stúdióban tartott filmfinanszírozási konferencián. A kedvezmény valóban óriási segítség a készülő filmek számára, emellett a produkciókat támogató cégeknek komoly üzlet is lehet.

Szombati András, a Concorde Film Alap ügyvezető igazgatójának a jellemzése szerint az indirekt támogatási rendszerben a támogatók dupla társaságiadó-leírási lehetőséget kapnak, valójában ez bátorítja őket arra, hogy filmeket támogassanak. „Az alap 2004-ben, a filmtörvény életbelépésének évében jött létre azzal a céllal, hogy a filmtörvény által biztosított adókedvezménnyel ösztönzött támogatási struktúrában összekösse a hazai filmipart az ettől a szektortól idegenkedő hazai vállalati körrel. A Concorde Film Alap által kialakított rendszerben valójában mindegy, hogy milyen film áll a háttérben, a támogató vállalat számára a támogatáshoz kapcsolódó adókedvezmény jelenti a szigorúan pénzügyi motivációt. Célunk az, hogy felhívjuk a cégek figyelmét erre a lehetőségre, és hogy nagyobb számban vonjuk be őket ebbe a rendszerbe” – mondta Szombati András. Az átlagos támogatási érték a vállalatok profitvárakozásaitól függ, de általában a nyereség 10 százaléka – tette hozzá.

Howard Ellis, a legnagyobb alkotásokat hazánkba csábító Mid Atlantic Films producere szerint első látogatásakor, 1998-ban a viszonyok szörnyűek voltak, azonban az elmúlt négy-öt év befektetései nyomán az infrastruktúra óriási fejlődésen ment keresztül. A körülmények és a felszereltség most már ugyanolyan, mint bárhol a világon, gyakorlatilag minden hozzáférhető, sőt több esetben a legmodernebb technikát használhatják a stábok. Magyarország versenyelőnye ugyan-akkor egyértelműen az adórendszerében rejlik – tette hozzá –, így a nagy költségvetésű filmek hazája lehetünk, bár az is igaz, csupán idő kérdése, hogy a környező országok mikor kezdik követni a példánkat. „A magyar támogatás több mint kielégítő! Ha nem lenne az, nem tudnánk ennyi filmet idehozni, de mindenki lehet jobb, természetesen Magyarországnak is van miben fejlődnie” – fejtette ki lapunknak Howard Ellis.

Tóth Miklós, többek között az Eragon, a Hellboy II., valamint a Napoleon gyártásvezetője szerint Magyarország valóban vonzó, de akadnak problémák, amelyeknek a megoldása után versenyképességünk minden bizonnyal megőrizhető. „Nagyon bonyolult és hosszú procedúra a forgatási helyszínekre vonatkozó engedélyek kiadása, túl sok a döntésre jogosult szakhatóság, így a folyamat akár fél évig is eltarthat, ezt egy nagy produkció nem viseli el” – érzékelteti a buktatókat a szakember. Szerinte a megoldás egy a filmforgatásokra szakosodott koordináló iroda lehetne, amely öszszefogná az igényeket, majd gyors átfutási idővel beszerezné a kellő engedélyeket.

70 százalékáig nyújthatnak filmtámogatást, amelyet az idén 16, 2010-től már 19 százalékos hozammal írhatnak le az adóalapjukból.

A filmgyártók pedig költségeik 20 százalékára igényelhetnek támogatást.

70 százalékáig nyújthatnak filmtámogatást, amelyet az idén 16, 2010-től már 19 százalékos hozammal írhatnak le az adóalapjukból.

A filmgyártók pedig költségeik 20 százalékára igényelhetnek támogatást.-->