Remélem, hogy november 9-én, a berlini fal leomlásának 20. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségeken már az új kormány élén fogadhatom az tagországainak állam- és kormányfőit – hangoztatta tegnap vasárnapi választási győzelme után Angela Merkel.
A kereszténydemokrata (CDU) kancellár így a mielőbbi kormányalakítás, és a koalíciós tárgyalások megkezdése mellett állt ki. A CDU együtt ezúttal történetének második leggyengébb eredményét érte el, de Merkel így is elégedett volt a győzelemmel, főként azzal, hogy az eddigi nagykoalíciót a szociáldemokratákkal (SPD) felválthatja a liberálisokkal (FDP) való kormányzás. A kancellár szerint az elmúlt négy évben konzervatív-szociáldemokrata koalíció jó munkát végzett, de a liberálisokkal határozottabban és gyorsabb ütemben vezethetik ki Németországot a válságból. A CDU – és pártszövetségese, a bajor CSU – gazdasági elképzelései a válság menedzseléséről sokkal inkább egyeznek a liberálisokéval, mint a történetük során a leggyengébb eredményt elérő szociáldemokratákkal, a legutóbbi voksolásokon azonban az FDP-vel együtt nem lettek volna kormányzóképesek.
A CDU és az FDP a kampányban az adócsökkentés mellett kardoskodott az SPD-vel ellentétben, de Merkel kiemelte, hogy a következő kormányzati időszakban is nagy súlyt kíván helyezni a szociális piacgazdaság szociális tartalmára.
A kancellár a növekedés biztosítása mellett a költségvetés rendhozatalát, és a bankok hitelezési kedvének ösztönzését nevezte legfontosabb feladatának. A történetük során a legtöbb voksot gyűjtő FDP elnökével, Guido Westerwellével egyeztetni kíván az atomerőművek 2020 után is folytatódó használatáról, amit szociáldemokraták mellett a Bundestagba bejutó Baloldal, és a Zöldek is elleneznek. Az FDP és a CDU között nézetkülönbség van például a sorkötelességről, Törökország uniós tagságáról, és az alkalmazottak elbocsáthatóságával kapcsolatban.
Westerwelle mindössze annyit jelentette ki, hogy pártja tartja magát a választási kampány során elhangzott ígéretekre. Az FDP elnöke az új kabinet külügyminisztere kíván lenni.
A két nagypárt visszaesése mellett előretörtek a kispártok, mivel az FDP, mint a Baloldal, és a Zöldek is történetük legjobb eredményét produkálták. A választási részvétel minden korábbi Bundestag-választásnál alacsonyabb, mindössze 70,8 százalék volt.
