Nagy a baj Ukrajnában

A Julija Timosenko miniszterelnök, Viktor Juscsenko államfő és a parlament legnagyobb frakcióját irányító oroszbarát Viktor Janukovics közötti háborúskodás hovatovább lehetetlenné teszi Ukrajnában a gazdasági reformok végrehajtását. Márpedig ezek nélkül a Nemzetközi Valutaalap további hiteleinek lehívása is veszélybe kerülhet, és romolhat az egyes jelek szerint már stabilizálódó gazdaság teljesítménye.

Kijev eddig 10,6 milliárd dollárt hívott le a tavaly novemberben jóváhagyott 16,4 milliárdos IMF-hitelkeretből, és a következő, 3,8 milliárdos részletet október végén vagy november elején szeretné megkapni. A vállalt reformok jelentős része – így a jegybanki függetlenség erősítése, a lakossági gázár emelése, a nyugdíj- és az adórendszer átalakítása és a szociális kiadások befagyasztása – mindeddig nem valósult meg. Juscsenko elnök azzal vádolta meg a vele egykor szövetséges Timosenkót, hogy a Moszkvával való lepaktálás árán is biztosítani akarja személyes hatalmát, Janukovics pártja pedig a parlamenti munka fizikai ellehetetlenítésével akadályozza a reformokat.

Juscsenko elnök gazdasági tanácsadója, Olekszandr Slapak szerint ebben a helyzetben az év végéig nem lehet további IMF-dollárokra számítani (VG, szeptember 9., 4. oldal), és a kijevi pénzügyi tárca illetékesei is elismerik, hogy az eddiginél nehezebb tárgyalások következnek. A valutaalap több ízben bírálta a politikai vezetők torzsalkodását, és július 23-án készült, ám csak e héten nyilvánosságra hozott értékelésében arra figyelmeztetett, ha gyorsul a tőkekiáramlás és elmaradnak a beruházások, akkor Kijev csak a tartalékok megcsapolásával vagy más rendkívüli intézkedésekkel tudja finanszírozni az államháztartást.

A Fitch hitelminősítő cég országkockázati igazgatója, Andrew Colquhoun arra figyelmeztetett a napokban, ha összeomlik az ukrán IMF-program, akkor tovább romolhat Kijev jelenleg is bóvlikategóriás (B mínusz) kockázati besorolása. A Moody’s kedden rontotta öt ukrán bank minősítését. Számos elemző azonban bizakodó: szerintük a Nyugat nem engedi meg, hogy zűrzavarba süllyedjen és Oroszországnál keressen védelmet a geopolitikai szempontból kulcsfonosságú szovjet utódállam. Ezt támasztja alá, hogy a hrivnya árfolyama nem gyengült az IMF-hitelek elmaradásáról szóló találgatások hatására. Maga a valutaalap egyébként abból indul ki, hogy optimális esetben a hrivnya gyengülésének, a világpiaci acélárak emelkedésének és az elnökválasztás után várható stabilabb irányvonalnak köszönhetően jövőre már 2,7 százalékkal növekedhet az ukrán GDP, amely az idei második negyedben 18 százalékkal zuhant.

Janukovics vezet

A legfrissebb felmérések szerint az ellenzéki oroszbarát Viktor Janukovics 26 százalékkal vezeti az elnökjelöltek népszerűségi listáját. A második helyen Julija Timosenko kormányfő áll 17, a harmadikon Arszenyij Jacenyuk volt parlamenti elnök 13 százalékkal. A jelenlegi államfő, Viktor Juscsenko támogatottsága mindössze kétszázalékos.

Reuters, WSJ, Bloomberg, Wiadomosci