Bajnai a jövő héten ismerteti Robert Fico szlovák miniszterelnöknek javaslatait, hogy megoldást találjanak azokra a problémákra, amelyek nehezítik a két ország kapcsolatát.
A szeptember 10-i szécsényi magyar-szlovák miniszterelnöki találkozótól a feszültségek és konfliktusok enyhülését várja a szlovák nagykövet. Peter Weiss kiemelte, hogy vissza kell térni a párbeszédhez, nem megoldás a problémák nemzetközi szintre vitele. Kemény, és nyílt hangvételű találkozóra számít a jövő héten. A diplomata szerint a konfliktusok mindkét félnek károsak, ezért nagyon fontos, hogy visszatérjenek az alapszerződésben foglalt elvekhez.
Weiss nem árult el részleteket arról, milyen javaslatokat tesznek a találkozón, mert még azokról egyeztetnek a két ország illetékesei. A fogadáson Bajnaival megállapodtak: jól előkészítik a találkozót, hogy az pozitív eredménnyel záruljon.
A révkomáromi Szent István Szoborbizottság pénteken Sólyom László hivatalában mondott köszönetet az államfőnek a szobor állításának támogatásáért.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung párhuzamos interjút közölt a magyar és a szlovák államfővel is.
Sólyom László és Ivan Gasparovic egyaránt a másik felet teszi felelőssé a rossz viszonyért. A magyar köztársasági elnök szerint a kapcsolatok rosszabbodásának több állomása volt azóta, hogy a szlovák kormányfő koalíciót kötött a szélsőséges nemzeti párttal. A Benes-dekrétumok megerősítése, a magyar tankönyvekre vonatkozó törvénytervezet és a nyelvtörvény többek között hozzájárult a magyar nemzetiségű szlovák állampolgárok helyzetének rosszabbodásához. Sólyom abszurdnak nevezte, hogy Magyarországnak ma revizionista célokat tulajdonítsanak.
Gasparovic „provokációnak” nevezte Sólyom révkomáromi látogatását. Azzal vádolta a magyar elnököt, hogy hazája nemzeti ünnepét a független Szlovákiában kívánta ünnepelni. Azon a napon, amelyen 1968-ban a Varsói Szerződés országai, köztük Magyarország megszállták. Gasparovic szerint semmilyen közvetítés nem járhat eredménnyel, amíg követelések hangoznak el a trianoni szerződés revíziójára vonatkozóan.
Az EP első munkahetén több fórumon adott hangot tiltakozásának Sólyom László Szlovákiából történt kitiltása miatt a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja. Tájékoztatták az Európai Parlament és a többi EU-intézmény döntéshozóit a páratlan incidensről, amely közleményük szerint „bár közvetlenül az elnök személye ellen irányult, valójában az egész magyar nemzet megsértését eredményezte”. A Fidesz képviselői elvárják, hogy az európai intézmények megszólaljanak az ügyben, mivel nem csak két ország közötti, hanem európai szintű problémáról van szó. Gál Kinga kérdéseket intézett a miniszteri Tanácshoz és az Európai Bizottsághoz, amelyektől az iránt érdeklődik, hogy a szlovák magatartás mennyiben összeegyeztethető az érvényben lévő uniós jogelvekkel.
„Szlovákiában szlovákul”
A szeptember elsején életbe lépett államnyelvtörvény-módosítás támogatásáért aláírásgyűjtést indított a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) „Szlovákiában szlovákul!” és „A szlovák nyelvet nem adjuk!” jelszavakkal. Az alkotmánybíróságon megtámadnák a tavasszal elfogadott oktatásügyi törvényt. Az SNS szerint ugyanis alkotmányellenes, hogy a kisebbségi tankönyvekben a földrajzi megnevezések a tanulók anyanyelvén szerepelhetnek. Ján Slota pártelnök szerint fegyveres konfliktushoz vezethet, hogy a magyar újfasiszta csoportok szabadon közlekedhetnek Szlovákiában.
