Zöldíteni kell a közlekedést
A közlekedésre is éppen olyan szigorú szén-dioxid-kibocsátási korlátozásokat kell bevezetni az EU-ban, mint az energiaszektorra – hívta fel a hamarosan felálló új Európai Bizottság figyelmét a tekintélyes brüsszeli CEPS kutatóintézet. Christian Egenhofer, az intézet szakértője úgy látja, a közlekedés fenntarthatóvá tétele nélkül az EU nem tudja betölteni azt a szerepet a klímavédelemben, amelyet szeretne – vagyis a világ „legzöldebb” vezető hatalmává válni.
José Manuel Barroso, a múlt héten újraválasztott bizottsági elnök igyekszik is elébe menni az egyre erősödő zöldelvárásoknak. Amikor felvázolta a következő öt évre szóló elképzeléseit az Európai Parlament frakcióinak, azok között hangsúlyosan szerepelt a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése valamennyi közlekedési ágazatban, beleértve a hajózást és a légi közlekedést is. A konkrét intézkedések kidolgozása lesz a 2009–14 közötti időszak egyik legizgalmasabb kihívása.
Franciaország e téren is igyekszik élen járni és már meg is kezdte a közlekedés átállítását. A párizsi kabinet ipari minisztere kedden bejelentette, hogy a kormány 50 ezer villanyautót akar vásárolni állami kézben lévő cégek flottájának modernizálására. Christian Estrosi szerint a közbeszerzési felhívások már az ősszel megjelennek. A kormány ezenfelül a nemrég létrehozott állami befektetési alapon keresztül be kíván szállni a Renault egyik gyára mellett felépítendő akkumulátorgyártó üzembe, ahol 1,5 milliárd euró befektetéssel évi 50 ezer újratölthető elemet állítanak majd elő a villanyautók számára.
Európai vezetésre annál inkább szükség van, mert a világ két legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója, az Egyesült Államok és Kína önálló cselekvés helyett még mindig egymásra vár – vélik egyes elemzők a keddi New York-i globális klímavédelmi csúcs után. Mások viszont úgy látják, Peking magatartásában nagy fordulat állt be a találkozón, mivel Hu Csin-tao államfő most először mutatkozott késznek arra, hogy korlátokat fogadjon el országa „karbonintenzitására”. (Ez annak a mutatószáma, hogy egységnyi GDP megtermelése mekkora szén-dioxid-kibocsátással jár.)
A fanyalgók szerint ez önmagában édeskevés, sokan konkrét számokat tartalmazó kötelezettségvállalást vártak Hutól, a kínai vezető azonban ilyesmivel nem szolgált New Yorkban. Mások viszont azt emelik ki, hogy Peking eddig kizárólag azt hajtogatta: más államok egy főre jutó CO2-emissziója jóval nagyobb, mint Kínáé, s országának is éppúgy joga van klímavédelmi korlátozás nélküli iparosodásra, ahogy a fejlett országoknak is joguk volt erre évszázadokon keresztül. Ehhez a rögeszméhez képest valóban akár forradalmi változásnak is tekinthető a karbonintenzitás korlátozásának elvi elfogadása.
Ban Ki Moon ENSZ-főtitkár az optimisták közé tartozik. A mintegy száz állam- és kormányfő részvételével megrendezett találkozó után azt mondta: a világ egy lépéssel közelebb jutott ahhoz, hogy decemberben egy nagyszabású koppenhágai csúcstalálkozó keretében átfogó megállapodás jöjjön létre az eddigi legfontosabb klímavédelmi egyezmény, a 2012-ben lejáró kiotói jegyzőkönyv utódjának létrehozásáról.
A régi reflexek továbbélését bizonyítja azonban, hogy Hu Csin-tao New Yorkban is megismételte rengetegszer hallott követelését, miszerint a fejlett államoknak jelentős anyagi segítséget kell nyújtaniuk, ha azt akarják, hogy a fejlődő országok is korlátozzák a kibocsátásukat. Igazán újat Barack Obama sem mondott, ismét a régi amerikai álláspont ismertetésére szorítkozott, amely szerint az USA csak akkor tud lépni, ha a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátói mindnyájan vállalnak kötelezettségeket.
A fejlődő országok azonban egyre türelmetlenebbül várják, hogy a fejlettek végre érdemi javaslatot tegyenek, miként és mennyi pénzt hajlandók adni a saját kibocsátáscsökkentésük finanszírozására. Konkrét számokkal e téren eddig csak az Európai Unió állt elő, amely évi 2–15 milliárd eurót említett, de ezt a fejlődők és a környezetvédelmi szervezetek keveslik, ráadásul az unión belül sincs még elképzelés arról, miként áll majd össze ez a summa, ki mennyi pénzt tesz „a kalapba”. AFP, BBC, Bloomberg, EurActiv, Reuters
Novemberben újabb csúcs jöhet
Nicolas Sarkozy francia államfő azt javasolta a New York-i csúcson, hogy a világ legnagyobb gazdaságainak vezetői a decemberi koppenhágai csúcs előtt még egyszer, már novemberben találkozzanak. Ez szerinte lehetőséget teremtene számukra, hogy „világosabb kötelezettségvállalásokat tegyenek” a koppenhágai tárgyalások sikere érdekében.
