Vegyes az adat, szoktuk mondani, amikor megjelenik egy nem egyértelmű amerikai vagy nyugat-európai makroadat a munkanélküliséggel, az inflációval vagy éppen a lakáspiac aktuális helyzetével kapcsolatban. Így van ez a roncsautóprogramok megítélését tekintve is: vegyes a kép.
Nem mintha nem örülnénk az autógyártóknál vagy -beszállítóknál dolgozó alkalmazottak munkahelyei megtartásának vagy az újonnan az utakra kerülő, alacsonyabb fogyasztású és kedvezőbb károsanyag-kibocsátású autóflotta forgalomba helyezésének. A világ több országában indított autóeladás-ösztönző programok azonban negatív tapasztalatokkal is szolgáltak.
Németország messze a legnagyobb volumenű programot indította, amelynek eredményeit szakemberek általában igen sikeresnek ítélték. De maga – a programot rendkívül eredményesnek tituláló – Angela Merkel német kancellár volt az, aki az elsők között zárta ki a program folytatását. Miért is? A januártól szeptemberig futó ösztönzőből a volument illetően elsősorban a német gyártók profitáltak, ezzel párhuzamosan azonban a külföldi szereplők jelentős
piaci részesedést tudtak szerezni. Német „adóeurókból” tehát részben francia, olasz vagy akár lengyel és magyar munkahelyek megtartását támogatták, ami igen komoly kritikát váltott ki Európa vezető nemzetgazdaságában. A program környezetvédelmi célját is csak részben teljesítette, hiszen az új autóknak csupán az Euro 4-es károsanyag-kibocsátási normának kellett megfelelniük, vagyis nem éppen a legszigorúbb határt húzták meg a jogalkotók. A program jelentős volumene és időtartama pedig nem elsősorban a készletek kisöprését és egy egészséges növekedés elindulását szolgálta, hanem a termelés felfuttatását és több esetben kifutó modellek akár extra műszakokban való gyártását.
A német roncsautóprogram legnagyobb hibája mégis az, hogy az annak keretében eladott autók harmada-fele előre hozott vásárlást jelent, ez a menynyiség a program kifutását követően hiányozni fog a keresleti oldalon. Az autószektor tehát újra szembesül a felesleges üzemek, a túlméretezett autókereskedői és szervizhálózat problémájával.
És mi a helyzet Magyarországon? Akadtak nálunk is a program mellett érvelők, többek között a regisztrációs adón és áfán keresztül megtérülő befektetést, valamint a tágabb értelemben vett autószektor munkahelyeinek megőrzését említették.
