Sokkolta a válság? A nyugdíjrendszerek sokkal nagyobb krízishez vezethetnek

Több uniós tagállam is konkrét lépéseket helyezett kilátásba 2010-re a nyugdíjrendszerek egyre nagyobb terhet jelentő finanszírozásának átalakításával kapcsolatban. Míg Magyarországon a tavaszi parlamenti választások és a Figyelőben a Fidesz reformterveiről megjelent cikk kapcsán került a kérdés ismét az érdeklődés középpontjába, Görögországban az államháztartás katasztrofális helyzete, Franciaországban pedig a szociális kiadások robbanásszerű növekedése tette akuttá a problémát.

Bár a globális pénzügyi válság különös élességgel mutatott rá az európai országok nyugdíjrendszereinek a problémáira, az igazán hosszú távú fenyegetést mégsem a krízis következményei, hanem a demográfiai folyamatok jelentik – közli a Világbank novemberben készített Pensions in Crisis című tanulmánya. A nyugdíjrendszerek várhatóan négy éven belül korrigálni tudják a válság miatt keletkezett bevételkieséseiket, de mindez csupán egy sokkal nagyobb krízis előjátékának tekinthető – fogalmazott a tanulmány vezető szerzője. Anita Schwarz szerint a kedvezőtlen demográfiai folyamatok miatt keletkező deficitek háromszor nagyobb mértékűek lesznek, mint amelyeket a pénzügyi válság okozott.

Görögországban a kérdés egészen rövid távon is égetővé vált, tekintettel a 14,5 százalékos költségvetési hiányra és a tornyosuló államadósság-állományra. George Papakonsztantinu pénzügyminiszter pénteken közzétett interjújában tarthatatlannak nevezte a jelenlegi helyzetet, és áprilisra ígérte a konkrét nyugdíjreform-javaslatok előterjesztését.

Nicolas Sarkozy francia elnök a költségvetési lefaragásokat és a nyugdíjreform beindítását nevezte a 2010-es év legfontosabb kormányzati feladatának. Bár a párizsi kabinet korábban úgy vélekedett, hogy a kérdéssel elég lesz a 2012-es elnökválasztás után foglalkozni, kormánytisztviselők tájékoztatása szerint már az év közepén megkezdődnek a tárgyalások a munkavállalói és munkaadói érdekképviseletekkel, döntés pedig 2010 végére várható. A nyugdíjakat és az egészségügyi kiadásokat is magában foglaló szociális költségvetés a 2008-as 10 milliárd eurós hiány után tavaly már 30 milliárdos deficitet termelt, és az idén várhatóan még tovább romlik a helyzet.

Lengyelországban várhatóan az idén kerül a parlament elé a 64 éves és a 65 éves férfi-nyugdíjkorhatár egységesen 67 évre történő emeléséről szóló kormányjavaslat. Komoly visszhangot váltott ki ugyanakkor a másik lengyel kormányzati tervezet, amely szerint a nyugdíjalapba folyó 7,3 százalékos járulékból 4 százalékot „visszairányítanának” a társadalombiztosítási pénztárba az állami költségvetési deficit csökkentése érdekében. A jelenleg is vita alatt álló felvetésre negatívan reagáltak a piacok az így keletkező fiskális bizonytalanság miatt. A terv kritikusai szerint a rövid távú tűzoltási szemlélet veszélybe sodorja a nyugdíjalapok bevételeinek a kiszámíthatóságát, miközben ezek a lengyel tőkepiac meghatározó szereplőinek számítanak.

Ez utóbbi elképzelések éppen ellentétes irányba való elmozdulást jelentenek a Fidesz által felvetett svéd típusú reformhoz képest, amelynek éppen az az egyik központi eleme, hogy a nyugdíjak finanszírozását teljes mértékben válasszák külön az állami költségvetéstől.

Jobb az állami?

A biztonságosabbnak és átláthatóbbnak tartott állami nyugdíjrendszer bővítését sürgeti Kanadában a legnagyobb ellenzéki erő. A Liberális Párt Brit Columbia, Alberta és Saskatchewan tartományra hivatkozva vetette fel a változtatás szükségességét. Az említett tartományok egyben azt is kilátásba helyezték, hogy a konzervatív szövetségi kabinet ellenállása esetén készen állnak helyi szintű állami nyugdíjprogramok beindítására is.