Világgazdaság

"A kormány közpénzen tartja fent a legszennyezőbb erőművet!"

A WWF Magyarország és a Greenpeace számára elfogadhatatlan, hogy a Magyar Köztársaság kormánya sokadszorra ismét közpénzen segíti ki a Vértesi Erőművet, az ország legszennyezőbb és a fogyasztóknak, valamint az államnak legtöbbe kerülő erőművét.

Mint azt a Világgazdaság Online is megírta, a kormány újabb 1,9 milliárd forinttal segíti ki a Vértesi Erőművet. A Vértesi Erőmű nem először kap kormányzati támogatást. Tavaly például június 23-án, a 1097/2009. számú határozatában mondta ki, hogy - egyebek mellett "környezetvédelmi érdekekre való tekintettel a Vértesi Erőmű ZRt. további működését tartja szükségesnek."

A valóságban a - mára már csak az Oroszlányi Erőművet és a Márkushegyi Bányát tulajdonló - Vértesi Erőmű Zrt. az ország egyik legjelentősebb környezetvédelmi károkat okozó erőműve. 2007-ben többek között 1.631.000 tonna széndioxidot, 5.297 tonna kén-oxidot, 1.726 tonna nitrogénoxidot juttatott a levegőbe. Egy kilowattóra értékesített villamos-energiára jutó CO2 kibocsátása (1.290 gramm per kWh) a legmagasabb Magyarországon és az egyik legkedvezőtlenebb Európában is - áll a WWF környezetvédelmi szervezet szerkesztőségünkbe is eljuttatott közleményében.

A szénfilléren keresztül mind az öt millió magyar áramfogyasztó minden egyes kilowattóra áram elfogyasztással 0,2 forinttal, azaz összesen évi 8-9 milliárd forinttal járul hozzá az erőmű mesterséges fenntartásához.

A Vértesi Erőmű sorsának megnyugtató rendezéséről több szakértői jelentés is készült. A GKI szakértői tavaly júliusi elemzésükben ( http://www.gki.hu/hu/individual/090720vertesi.html) már kimondták, hogy "a jelentős veszteségek (és a szénfillér támogatás) miatt a jelenlegi állapot fenntartása aránytalanul drága. A Vértesi Erőmű által termelt áramra ráadásul jelenleg nincs szüksége a nemzetgazdaságnak".

A két természetvédelmi szervezet a sokat hangoztatott munkahely-megőrzés szempontjából sem tartja hatékonynak és gazdaságosnak a döntést. Ugyanis jóval több emberre volna szükség az erőmű és a hozzá kapcsolódó bánya fél évszázados működése során okozott károk helyrehozatalához (a rekultivációhoz), mint amennyi embert most az üzemeltetés céljából foglalkoztatnak. Az erőmű pótlásául felállítandó, megújuló energiákra támaszkodó rendszer pedig közismerten jóval több munkahelyet jelentene.

környezetvédelem energiatermelésMesterházy Attila wwf erőmű