Itt van az IMF, itt van újra

Ismét Magyarországon vizsgálódik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság (EB) delegációja, a tegnap érkezett szakemberek elsősorban azt veszik górcső alá, hogy hazánk teljesíti-e a két szervezettel kötött hitelszerződésben vállaltakat. A mostani felülvizsgálat az IMF esetében az ötödik, az EB-ében pedig a negyedik lesz a sorban; ezekre az egyeztetésekre nagyjából negyedévente kerül sor, és mint az köztudott, Magyarország 2008 őszén igényelte a nemzetközi szervezetek pénzügyi segítségét a finanszírozási gondok enyhítésére.

A pénzügyi tárcánál a felülvizsgálattal kapcsolatosan jelezték: a szakemberek másfél-két hét alatt fésülik át a fontos gazdasági és költségvetési mutatók alakulását, így a látogatások végén szokásos tájékoztatóra február 15-e körül kerülhet sor.

Az előző vizsgálat után, 2009 decemberében mind az IMF-et, mind az EB-t képviselők elismeréssel szóltak hazánk konszolidációs erőfeszítéseiről. Olyannyira, hogy a korábban általuk előre jelzett 4 százalék feletti eredményszemléletű államháztartási hiány helyett tavaly év végén ők is hitet tettek a magyar kormány prognózisában található 3,8 százalékos 2010-es deficitcél mellett. Igaz, azt a tárgyaló felek nem tagadták, hogy a hiány tartását – a 2009-es 3,9 százalékos cél után – több kockázat övezi.

Ezek közül egy már biztosan bekövetkezett: az Alkotmánybíróság a minap az alaptörvény szellemében össze nem egyeztethetőnek bélyegezte a vagyonadó lényegi, ingatlanokra vonatkozó részét, mintegy 50 milliárd forintos bevételi forrástól fosztván meg a büdzsét. Ez a bruttó hazai termék (GDP) arányában 0,2 százalékos tételnek felel meg, ha tehát nem sikerül valahogy ellensúlyozni a vagyonadó elmaradását, a deficitszám könnyen 4-essel kezdődhet az idén. Egyelőre azonban korai lenne keresztet vetni a 3,8 százalékos hiányra, a kormány ugyanis az AB-határozat után nyomban leszögezte: költségvetési zárolásokkal igyekeznek tartani a deficitpályát. Kérdés, erről sikerül-e meggyőzni az IMF- és az EB-delegációt is. Különösen úgy, hogy a velük kötött szerződésben eredetileg szerepelt az értékalapú vagyonadó bevezetése, és nem valószínű, hogy ennek szignálásakor a nemzetközi szervezetek a még megmaradt, pár százmillió forintos bevétellel kecsegtető luxusautó- és helikopteradóra gondoltak.

Érdemes azonban megjegyezni, hogy az IMF tavaly tavasszal még a korábban 2,6 százalékos hiánycél 3,9 százalékra javítására is rábólintott, a vagyonadó kapcsán tehát megelőlegezhető a szervezet rugalmassága. Főleg úgy, hogy a magyar kormány a legutóbbi felülvizsgálat óta 0,3 százalékra csökkentette a 2010-es ütemét.

Ahogy korábban, úgy a nemzetközi delegációk most is találkoznak a Fidesz vezetésével. Régebben ezekről a megbeszélésekről egyetlen konkrétum sem szivárgott ki, és könnyen lehet, hogy még nem is tartanak ebben a fázisban az egyeztetések. Ismeretes, hogy a Fidesz hónapok óta készíti elő a terepet egy a hivatalosan belőtt 3,8 százaléknál magasabb deficit számára, az egyelőre ellenzékben politizáló párt szerint ugyanis – az állami vállalatok konszolidációs igényét, a bevételek és a kiadások alakulását figyelembe véve – akár 5-7 százalék is lehet a költségvetés hiánya az idén. KR

Izland: az Icesave bank brit és holland ügyfeleinek kártérítési ügye miatt húzódik az EU és az IMF által összeállított 7 milliárd eurós hitelkeret második részletének folyósítása

Románia: az EU és az IMF múlt szerdán jelentette be, hogy a bukaresti kabinettel kötött egyezség értelmében folyósítják a 20 milliárd eurós keret újabb, összesen 3,3 milliárd eurós részletét

Moldova: a chisinaui kabinet a héten állapodott meg a valutaalappal egy 574 millió dolláros hitelcsomagról a halmozódó költségvetési deficit kezelése érdekében

Szerbia: déli szomszédunk decemberben egyezett meg az IMF-fel a 2,9 milliárd eurós keret második, 350 millió dolláros részletének folyósításáról, januárban viszont Belgrád figyelmeztetést kapott a szervezettől a nyugdíjak és bérek befagyasztásáról szóló ígéret betartására

Ukrajna: a 16,4 milliárdos hitelprogram újabb, 3,9 milliárd dolláros részletének folyósítása nagyban függ attól, hogy az elnökválasztás vasárnapi második fordulóján győztes jelölt milyen megszorításokat ajánl fel a valutaalapnak

Forrás: VG-gyűjtés

Izland: az Icesave bank brit és holland ügyfeleinek kártérítési ügye miatt húzódik az EU és az IMF által összeállított 7 milliárd eurós hitelkeret második részletének folyósítása

Románia: az EU és az IMF múlt szerdán jelentette be, hogy a bukaresti kabinettel kötött egyezség értelmében folyósítják a 20 milliárd eurós keret újabb, összesen 3,3 milliárd eurós részletét

Moldova: a chisinaui kabinet a héten állapodott meg a valutaalappal egy 574 millió dolláros hitelcsomagról a halmozódó költségvetési deficit kezelése érdekében

Szerbia: déli szomszédunk decemberben egyezett meg az IMF-fel a 2,9 milliárd eurós keret második, 350 millió dolláros részletének folyósításáról, januárban viszont Belgrád figyelmeztetést kapott a szervezettől a nyugdíjak és bérek befagyasztásáról szóló ígéret betartására

Ukrajna: a 16,4 milliárdos hitelprogram újabb, 3,9 milliárd dolláros részletének folyósítása nagyban függ attól, hogy az elnökválasztás vasárnapi második fordulóján győztes jelölt milyen megszorításokat ajánl fel a valutaalapnak

Forrás: VG-gyűjtés Fontosabb témák az egyeztetéseken az államháztartási folyamatok 2010-es várható alakulása

a 2009-es várható eredményszemléletű hiány

a közösségi közlekedést érintő megtakarítások valóra váltása

a vagyonadó okozta bevételkiesés kezelése

a családi pótlékkal kapcs. szabály visszavonása okozta bevételkiesés

a gáz- és távfűtési támogatás kivezetése

a 2010-es recessziós előrejelzés enyhítése

n a fennmaradó 5,7 milliárd eurónyi hitelkeret lehívása vagy meg-

őrzése

Forrás: VG-gyűjtés-->