A pesszimizmus a múlté
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A növekedés összetevői közül tavalyhoz hasonlóan megint a nettó export jelentheti a legfőbb húzóerőt. Egyedül a GKI jósol 2010-re a kivitelénél nagyobb importbővülést. Ebből adódóan ők pozitív, a többiek negatív belföldi felhalmozásra számítanak. A legnagyobb fogyasztás-visszaesés az Ecostatnál szerepel, a többi intézet egy százalék alatti zsugorodást mond. A bruttó felhalmozásnál a 2009-es drasztikus zsugorodás (főként a készleteknél, de a beruházásokban is) után az idén enyhe emelkedés következhet. A magánberuházások ezen belül még visszaesnek ebben az évben, ám az állam öszszességében néhány százalékos pluszba húzza a mutatót. A gazdaság külső egyensúlya szintén folytathatja a javulást, ez összefügg a továbbra is szűkös finanszírozással.
Kevésbé tiszta a kép az államháztartási folyamatok terén, ezt a küszöbönálló választások magyarázzák. Akkora baj egyelőre nincs, mint az eddigi választási években, ebben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU szorosabb felügyeletének is van szerepe. A nemzetközi szervezetekkel azonban akár felül is lehet vizsgálni az eddigi megegyezést, tehát nincs kőbe vésve a 2010-es 3,8 százalékos GDP-arányos hiánycél.
A másik bizonytalansági tényező az állami vállalatok konszolidációs igénye. A válságkezelő kabinet sem tagadja, hogy az alulfinanszírozás, illetve a rossz működési hatékonyság miatti veszteségekből felhalmozott adósságállományt előbb vagy utóbb át kell vállalnia a kormánynak. A vita inkább az időzítés körül folyik, a kormánypártiak szerint ugyanis meg kellene várni a konszolidációval a szerkezeti átalakításokat, hogy onnantól legalább kemény költségkorlátokkal szembesüljenek a jelenleg rosszul ösztönzött cégek. A legutóbbi elemzői konszenzus szerint már egy százalékponttal a cél fölött várható a büdzsé hiánya, és az IMF is kezd az eddigiektől eltérő hangot megütni.
A költségvetési tartalékok alacsony szintje miatt is érte kritika a kabinetet, mivel azok nagy része már a tervezési fázisban „elfogyott”. A makrogazdasági pályában még mindig van ugyan mozgástér a konzervatív tervezés miatt, azonban ez sem akkora, mint tavaly volt. Más szóval csak enyhén kedvezőbb a kormány GDP-előrejelzése a piacinál. A 2011–12-es prognózisban pedig már nyoma sincs az óvatosságnak, az elemzőknél nagyobb, közel 4 százalékos növekedésre számít a kormány. Ez már a következő kabinetnek okozhat némi kellemetlenséget.
A hosszabb távú inflációs kilátások is bizonytalanok, erről részben szintén a gazdaságpolitika tehet. Az egyik legkedvezőtlenebb fejlemény volt tavaly az infláció magas szinten beragadása, ez az idén is fennmaradhat. Szinte minden elemző 4,2-4,3 százalék környékére teszi az idei drágulást, ez lényegében az előző évi szintnek felel meg. A nagy gazdasági visszaesés ellenére az EU legmagasabb szintű pénzromlását mutatta fel Magyarország, ebben a szabályozott áraknak, illetve az élelmiszerek drágulásának volt a legnagyobb szerepe. Utóbbiak, valamint az egyéb nyersanyagárak továbbra is hektikusan mozognak, erre a gazdaságpolitikának vajmi kevés befolyása van. Egyelőre nincs komolyabb baj, továbbra is van esély jövőre a 3 százalékos inflációs cél teljesülésére, de ez már korántsem tűnik olyan biztosnak, mint akár a múlt év végén.
A jövedelmi folyamatokra is a gazdaságpolitika gyakorolja a legnagyobb hatást: a szuperbruttósítással egybekötött szja-sávhatár-emeléssel jobban járnak az aktívak, a szociális kiadások csökkentésével pedig rosszabbul az inaktívak. A reálkereset durván 3 százalékkal emelkedhet, így a 2008-as szint közelébe emelkedhet vissza a fizetések vásárlóereje.
Külföldiek mondják
IMFAz idén várhatóan 0,2 százalékkal csökken a magyar GDP a Nemzetközi Valutaalap prognózisa szerint. Az IMF legutóbbi készenlétihitel-felülvizsgálatáról elfogadott dokumentum szerint a növekedés a második fél évben indulhat meg. Az alacsony belső kereslet hatására az infláció az év közepétől a cél alá süllyedhet. Jövőre már a hazai elemzőknél lényegesen alacsonyabb, 2,25 százalék körüli éves drágulással kalkulálnak. Egyben kockázatokat látnak az idei deficitcél teljesítésében. Ezek leginkább a következő kormány gazdaságpolitikájából adódhatnak – vélik.
Euromoney
Az ország kockázati megítélése jelentősen javult az elmúlt egy évben. A legutóbbi rangsor szerint a 46. helyre léptünk előre a tavaly szeptemberi 64–ről. A magyarországi politikai kockázat csökkent leginkább a folyóirat szerint.
Európai Bizottság
Az Európai Bizottság legfrissebb értékelése kockázatokat lát a magyar kormány által benyújtott konvergenciaprogram teljesítését illetően. Főként a növekedéssel kapcsolatos rizikókra hívta fel a figyelmet az EU irányító testülete, de az inflációs prognózist is bírálták. Mindez azonban nem 2010-re, hanem a későbbi évekre vonatkozik, addig pedig még úgyis frissíteni kell azt.
Piaci elemzők
Jelentős eredményeket ért el a jelenlegi magyar kormány az államháztartás konszolidálásában, de a piac örülne egy stabil többségű Fidesz-kormánynak is a választások után. Ez ugyanis jót tenne a reformkilátásoknak – tudósított a távirati iroda londoni felzárkózó piaci elemzők legújabb forgatókönyveiről. VG
Az idén várhatóan 0,2 százalékkal csökken a magyar GDP a Nemzetközi Valutaalap prognózisa szerint. Az IMF legutóbbi készenlétihitel-felülvizsgálatáról elfogadott dokumentum szerint a növekedés a második fél évben indulhat meg. Az alacsony belső kereslet hatására az infláció az év közepétől a cél alá süllyedhet. Jövőre már a hazai elemzőknél lényegesen alacsonyabb, 2,25 százalék körüli éves drágulással kalkulálnak. Egyben kockázatokat látnak az idei deficitcél teljesítésében. Ezek leginkább a következő kormány gazdaságpolitikájából adódhatnak – vélik.
Euromoney
Az ország kockázati megítélése jelentősen javult az elmúlt egy évben. A legutóbbi rangsor szerint a 46. helyre léptünk előre a tavaly szeptemberi 64–ről. A magyarországi politikai kockázat csökkent leginkább a folyóirat szerint.
Európai Bizottság
Az Európai Bizottság legfrissebb értékelése kockázatokat lát a magyar kormány által benyújtott konvergenciaprogram teljesítését illetően. Főként a növekedéssel kapcsolatos rizikókra hívta fel a figyelmet az EU irányító testülete, de az inflációs prognózist is bírálták. Mindez azonban nem 2010-re, hanem a későbbi évekre vonatkozik, addig pedig még úgyis frissíteni kell azt.
Piaci elemzők
Jelentős eredményeket ért el a jelenlegi magyar kormány az államháztartás konszolidálásában, de a piac örülne egy stabil többségű Fidesz-kormánynak is a választások után. Ez ugyanis jót tenne a reformkilátásoknak – tudósított a távirati iroda londoni felzárkózó piaci elemzők legújabb forgatókönyveiről. VG Vélemény Barta György
A CIB Bank elemzője
Sok a bizonytalanságot okozó tényező
„A főbb makrováltozók esetében a következő kormány fiskális politikájával kapcsolatos konkrét információk hiánya jelenti a fő bizonytalansági forrást. Az infláció terén a januári megugrás okozott némi kellemetlen meglepetést, de nyárra még mindig azt várjuk, hogy a bázishatás miatt a 3 százalékos cél alá mérséklődhet a drágulási ütem. Előrejelzésünket azonban befolyásolhatja például az, hogy a következő kormány hogyan kezeli a gáz- és egyéb szabályozott árak kérdését. 2011-ben a jegybankkal egyetemben már éves átlagban is cél alatti pénzromlást várunk, ebbe már a nominális maastrichti kritériumok irányába történő fokozatos közeledést is belekalkuláltuk. A 3,8 százalékos idei költségvetési hiánycél újabb lépésekkel és szigorú kiadáskontroll mellett elméletileg tartható lenne, ám kétséges, hogy az ehhez szükséges döntéseket meghozná a kabinet.
Az állami vállalatok adósságkonszolidációs igényét is szeretik a ciklus elején letudni a politikusok, és az IMF is mérsékelten engedékeny lehet a vállalásaink felülbírálatában (különösen a most vártnál gyengébb növekedés esetén), de elképzelhető, hogy ehhez strukturális (például önkormányzati) reformok végrehajtását sürgetné. A növekedés terén is nagy a bizonytalanság, bár a számunkra meghatározó fejlett piacok stabilizálódása a magyar prognózisokra is kihat. A bruttó hazai termék elemei közül érdemi hozzájárulást csak a nettó exporttól várunk, a fogyasztás viszont csökkenhet. Ebben az esetben is sok függ az esetleges növekedésösztönző (például az adórendszert is érintő) döntésektől.”
Bebesy Dániel
A Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere
Egyszázalékos lehet idén a növekedés
„Az elmúlt két évre visszatekintve azt láthatjuk, hogy a válság előrehaladtával a különböző intézetek a hazai gazdasági növekedésre és inflációra vonatkozó előrejelzésüket folyamatosan lefelé módosították, rohantak a tényadatok után. A legfrissebb előrejelzések irányváltásról tanúskodnak, a gazdaságpolitika irányítói és az elemzők jobbnak látják a növekedési kilátásokat, viszont az infláció esetében is magasabb pályára számítanak. A 2010-re vonatkozó optimistább növekedési kilátások továbbra is minimális recessziót, illetve stagnálást jelentenek. A Budapest Alapkezelő a 2009-re vonatkozó GDP-előrejelzéseknél már a válság indulásakor a pesszimista táborba tartozott, de a recesszió tényleges mértékét mi sem láttuk előre. Most a konszenzushoz képest optimistának számítunk, hisz erre az évre 1 százalék körüli gazdasági növekedést prognosztizálunk, amit az olyan egyszeri tételek, mint a készletek vártnál gyorsabb visszaépítése, további egy százalékponttal dobhatnak meg. A magyar gazdaság szerencsés abból a szempontból, hogy az eurózóna motorja, Németország a legfőbb exportpiacunk, az ottani felfutás a mi ipari termelésünkben is hamarosan két számjegyű bővülést jelent. A magasabb növekedési előrejelzésünk mellett az infláció esetében is a konszenzusnál magasabb pályára számítunk, ám ez a mérsékelt belső fogyasztás miatt nem a növekedési többletből adódik. A súlyos recesszió ellenére az infláció relatív magas szinteken ragadt, főként a szabályozott áraknak a piaci árakat bőven meghaladó növekedése miatt. Nem számítunk arra, hogy a recesszió enyhülésével az infláció a jegybanki háromszázalékos cél alá tudna csökkenni.
Németh Dávid
Az ING Bank közgazdásza
A prognózisok jócskán változhatnak
„Sajnos minden igyekezet, módszertan és tudás ellenére az előrejelzések óriási bizonytalanságot hordoznak magukban, amely a szűkös információk és a módszertani változások hatására tovább nő. A jelenlegi folyamatokat tekintve – egy világgazdasági válság közepén – különösen felértékelődnek az információk, és az idő előrehaladtával, a folyamatok mélyebb megismerésével az előrejelzések is számottevően változhatnak. A válság előtt még a fellendülésre lehetett számítani, hiszen a költségvetési kiigazító csomag a végéhez közeledett, de amint hónapról hónapra új információk láttak napvilágot, az előrejelzések egyre romlottak, egészen 2009 tavaszáig.
A jegybankok és a kormányok újabbnál újabb intézkedéseket vezettek be, ez rendre módosította a várakozásokat. Jelenleg – legalábbis 2010-et és 2011-et illetően – a növekedési kilátások nagyjából változatlanok. A fogyasztói árak alakulásával kapcsolatos várakozások számottevően nőttek, ez két fő okra vezethető vissza. Egyrészt a KSH jelentősen módosította a fogyasztói kosárban szereplő javak súlyozását, ennek köszönhetően az élelmiszer, az energia és a közüzemi, hatósági áras termékeknek a súlya megnőtt. Ugyanakkor januártól ezekben a termékköröknél volt a legnagyobb az áremelkedés, ami módosította a 2010-es várakozásokat. Eközben a Magyar Nemzeti Bank a lakosság inflációs várakozásait szeretné lehorgonyozni, ez a piaci konszenzust illetően sikeresnek mondható, hiszen másfél-két éves időtávon a várakozások az inflációs cél körül szóródnak.” -->
