Magyarországon már ma is különösen magas (80 százalékos) az „energiaszegénység”, tehát azon háztartások aránya, amelyek jövedelmük több mint tíz százalékát kénytelenek az energiaszámlákra költeni.
Márpedig az emissziókereskedelem és az uniós klímapolitika egyéb elemei várhatóan tovább növelik az árakat.