Ennek a jelenségnek az oka az, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv-ben 2008 végén, 2009 elején tapasztalható szerződéskötési csúcshoz tartozó projektek elértek a megvalósítási szakaszba. Ezen projektek értéke eléri az 1000 mrd Ft-ot, amely már a költségvetésben jelentős tételnek számít, hiszen a projektek költései a költségvetés kiadási oldalát terhelik, míg az EU-s források a bevételit javítják, vélik az AAM Tanácsadó Zrt. szakértői.
A kiadások és a bevételek nincsenek minden időpillanatban szinkronban, hiszen a pénzeket Brüsszeltől legalább négy állami szervezet közreműködésével részben előlegként, részben utólag kapja meg a büdzsé, illetve a kedvezményezett. A tételek összevezetése, a pénzáramlás irányítása nem egyszerű, főleg mert a projektek előrehaladása sem mindig a tervek szerint halad.
Sajnos ennek ellenére ezeknek a projekteknek a műszaki, pénzügyi előrehaladását a magyar közigazgatás nem tudja állami szinten megfelelően sem követni, sem előre jelezni, mert ilyen mértékű fejlesztésekre, ilyen koncentráltan az elmúlt évtizedben nem került sor. Ezek a tételek a költségvetési egyenlegek időszakos javítására és a gazdasági fejlődés ütemének befolyásolására is alkalmasak lehetnének, ha az állami költségvetési és gazdaságpolitika aktívan irányítaná ezen projektek lebonyolítását – közölte az AAM Tanácsadó Zrt.
Ennek fontosságát húzza alá az a tény, hogy idén akár kétszerese is lehet a költségvetési hiány mértékét eltorzító beruházások összege, vagyis ha a nyilvántartás és az irányítás nem tud felzárkózni a kivitelezési hullámhoz, akkor jövőre akár nagyobb mértékben is mozoghat utólag a 2010-re kimutatott hiány.
A projektek követése, sőt irányítása sem tűnik kivitelezhetetlennek, mert még a tavaszi kormányváltásig lekötött forrásokból is 1000 milliárd forint 40 állami, illetve önkormányzati projektben koncentrálódik, vagyis a közszférának közvetlen ráhatása lehet ezek tervezésére, lebonyolítására.
Előzmények
A KSH a tavalyi adatokat korrigálta , e szerint a kormányzati szektor "maastrichti" hiánya tavaly a nemzeti számlák előzetes adatai alapján 1.136 milliárd forint volt, a 4,4 százaléka, szemben a korábban közölt 4,0 százalékkal (1.035 milliárd forint).
Oszkó Péter szerint nem romlik az ország megítélése a KSH jelentése nyomán: a volt pénzügyminisztert arról kérdeztük, milyen okok vezethettek oda, hogy a KSH mai adatai 4,4 százalékos 2009-es GDP-arányos deficitet mutatnak.
Lehmann Anna, a Központi Statisztikai Hivatal szakértője elmondta: az uniós projektek végelszámolásánál, illetve a zárások idejét tekintve történtek pontosítások. A korábbiakhoz képest pontosabbá vált, hogy milyen bevételeket lehet az ESA-hiány számításában elszámolni a tavalyi évre. A beruházásokra vonatkozó adatokat tavasszal egy statisztikai kérdőív alapján állítja össze a hivatal, és ezek szintén később lesznek végelegesek.
