A magyar kormány havi 30 milliárd forintot takarít meg azzal, hogy megszünteti a magánpénztári befizetések folyósítását a nyugdíjkasszákhoz: ez a tavalyi évben 360 milliárd forintos tétel volt (ami ebben az évben minden bizonnyal nagyobb összegre rúg majd). Az intézkedés minden tényező változatlansága mellett javítja a költségvetés pénzforgalmi egyenlegét, ám az ESA-hiányt (maastrichti számítási módszer szerinti költségvetési hiány) nem biztos.
Az unió csak részben „fogadta el” az országok kérését: öt éven át, csökkenő ütemben elszámolhatják a reformországok az ebből fakadó költségeket, de csak akkor, ha fegyelmezett fiskális politikát folytatnak, s a reform miatt áll a költségvetési deficit a 3 százalékos EU-s cél felett.
Az Európai Unió azon országok esetében, akik visszalépnek a reformtól, csökkenti a költségvetési hiánycélra vonatkozó követelésének maximális határát, vagyis a 3 százalékos GDP-arányos hiányt.
A nyugdíjreform bevezetése után elszámolható volt a kiesés, csökkenő ütemben, majd a kedvezmény megszűnt. Az EU újra egy hasonló rendszerben gondolkodik, ám bizonyos: öt év alatt nem térül meg a nyugdíjreform.
Az ESA-hiány az, ami számít, ezt nézi a piac – mondta Barta György, a CIB Bank elemzője. Ám 2010-ben és 2009-ben teljesíthető a kormány 3,8 illetve 3 százalékos deficitvállalása a bejelentett intézkedésekkel – húzta alá az elemző.
„Találgatni lehet, hogy mi a kormány terve a pénzzel, és vissza kell e fizetni” – folytatta Barta -, de bármi is lesz: a válságadók még 2012-ben is befolynak a költségvetésbe, ezekkel az összegekkel lehet számolni. A nagy kérdés az, hogy a válságadók kifutása után mi lesz, ugyanis akkor tetőznek az állam törlesztési kötelezettségei. A növekedés nem biztos, hogy 2013-ra elég lesz az törlesztéshez. Kérdés, hogy a jelenlegi intézkedések helyére mit tervez a kormány – mondta az elemző.
Bizonytalansági tényező, hogy vissza kell-e fizetni a nyugdíjkasszáknak a pénzeket, erről csak spekulálni lehet. A kormány arra számít, hogy sokan visszalépnek az állami pillérbe – hangsúlyozta Barta György.
A kormány a növekedésben bízik: egyelőre nem tudhatjuk, hogy lesznek-e strukturális reformok, melyek javítanák a potenciális növekedést – nyilatkozta lapunknak az elemző. Hozzátette: utalt strukturális reformokra a kormány, még ha most nem is jöttek elő ilyen konkrét javaslatokkal, de lehet számítani az egészségügy, az oktatás és a reformjára.
Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) volt elnöke a Stabilitási Pénztárszövetség konferenciáján elmondta: az EU elszámolási rendszere használhatatlan. Véleménye szerint a szabályok „nem túl szigorúak, hanem inkonzisztensek”.
