BUX 39,900.32
-1.44%
BUMIX 3,754.1
-0.56%
CETOP20 1,882.05
-0.61%
OTP 8,488
-2.99%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-1.14%
-1.47%
ZWACK 18,350
+0.82%
-3.19%
ANY 1,585
0.00%
RABA 1,085
-2.25%
0.00%
-2.30%
0.00%
0.00%
OPUS 169.2
+0.12%
-0.98%
-1.98%
0.00%
-0.49%
OTT1 149.2
0.00%
-2.63%
MOL 2,970
-0.74%
+1.28%
ALTEO 2,390
+0.42%
-12.82%
-1.20%
EHEP 1,200
-4.00%
-0.82%
+0.38%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+2.63%
-2.25%
-0.41%
0.00%
-1.75%
-1.20%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,700
0.00%
-3.03%
NAP 1,220
-1.61%
0.00%
-5.00%
Forrás
RND Solutions
Világgazdaság

Nyomasztó adminisztrációs teher

A célkitűzés szerint négy év alatt 800 milliárd forinttal csökkenne a bürokrácia

Az adminisztrációval kapcsolatos költségek Magyarországon az éves bruttó hazai termék (GDP) 10,5 százalékára rúgnak – derül ki a korábbi Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium megbízásából a Deloitte Magyarország tanácsadó cég által készített, tavasszal bemutatott felmérésből. Ez jóval meghaladja a korábbi becslésekben szereplő, uniós öszszehasonlításban szintén igencsak kirívónak számító 6,5-6,7 százalékot. Az elemzés szerint az adminisztrációs teher 2800 milliárd forintot tesz ki, ez mintegy 152 általános feladatból és előírás teljesítéséből áll össze. Ebből az összegből a felmérésben részt vevő cégvezetők megítélése szerint mintegy 800 milliárd forint a bürokratikus „túlműködésből” eredő, valóban pusztán adminisztrációs – tehát más célokat nem szolgáló – kötelezettség. A felmérés rámutat: a vállalkozásokat terhelő kötelezettségek egy jelentős hányada abból adódik, hogy komoly különbség van a vállalkozások által alkalmazott módszerek és az állam által támasztott követelmények között.

Ismeretes: az egész EU-t átfogó program keretében Magyarország is vállalta, hogy a vállalkozásokat terhelő adminisztratív kötelezettségeket – pontosabban ezek költségigényét – 2012-re 25 százalékkal csökkenti. Egy minapi tanácskozáson Sárközy Tamás professzor, az előző kormány által életre hívott Államreform Bizottság tagja úgy vélekedett: a magyar kis- és középvállalkozások reménytelen harcot vívnak az adminisztrációval, amely könnyen maga alá is temetheti a cégeket. Ugyanitt Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) stratégiai államtitkára a már említett felmérésre hivatkozott, és azt helyezte kilátásba, hogy a cégvezetők által feleslegesnek ítélt 800 milliárd forintnyi adminisztrációs költséget a kormány négy év alatt igyekszik lefaragni. Ennek része lesz az elektronikus közigazgatás további bővítése, egy interaktív, az adózókat segítő online adó- és járulékbevallás megteremtése, valamint számos kötelezettség megszüntetése. Az államtitkár ezek közé sorolta a kisadók megszüntetését és az engedélyezési eljárások egyszerűsítését is.

A bürokrácia túlméretezett voltáról tanúskodik egy a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán készült tanulmány is. A valamivel régebbi, 2007-es adatok szerint a magyar adószisztéma egyik nagy hátránya, hogy a foglalkoztatás bővülése egyúttal az adminisztratív kötelezettségek radikális mértékű emelkedésével jár együtt. A kutatás szerint egy alkalmazott nélküli céget csupán hat-hét adónem terhel, ez a szám egyetlen munkavállaló felvétele esetén azonban 15-re nő, az öt főnél többet foglalkoztató kisvállalkozások körében pedig már 17-18-at tesz ki. Ugyanez az elemzés mutat rá arra, hogy csak az adózással kapcsolatos adminisztráció elviszi a magyar cégek éves árbevételének 1,3 százalékát.

A lefaragás a cél az eu-ban is

Az Európai Bizottság (EB) 2007 tavaszán határozott úgy, hogy gazdaságélénkítő és bürokráciacsökkentő programot indít, melynek keretében az unió működésének és a cégeket érintő szabályozásnak az átalakításával 2012-re 25 százalékkal csökkenti az üzleti szereplők közösségi jogból eredő, esetenként szükségtelen adminisztrációs ráfordítását. Az EB számítása szerint mindez akár 1,5 százalékos GDP-növekedést is eredményezhet, nem beszélve az ezáltal életre hívott új munkahelyekről.

A szabályozás ritkítására elsősorban a pénzügy, a munkaügy és az igazságügy területén kerül sor. A közösségi szabályok átalakításán túl minden egyes tagállam is kötelezte magát arra, hogy ezzel párhuzamosan ritkítják a nemzeti szabályozásokat is.

A szabályozás ritkítására elsősorban a pénzügy, a munkaügy és az igazságügy területén kerül sor. A közösségi szabályok átalakításán túl minden egyes tagállam is kötelezte magát arra, hogy ezzel párhuzamosan ritkítják a nemzeti szabályozásokat is. -->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek