Alapos adóbecslés

Nyilatkozat, illetve tanúvallomás csak akkor fogadható el hitelt érdemlő bizonyítékként, ha ellenőrizhető, egyértelműen azonosítható, valóságtartalma kellően alátámasztott, alkalmas a konkrét tény kétséget kizáró igazolására – figyelmeztetett a Legfelsőbb Bíróság (LB) az alábbi ügyben.

Az egyéni vállalkozónál az adóhatóság vizsgálatot tartott. Miután megállapította, hogy a felperes kiadásai az ellenőrzött években meghaladták a bevételeit, vele szemben becslést alkalmazott, és terhére csaknem 7,4 millió forint adókülönbözetet állapított meg. A másodfokú adóhatóság az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A vállalkozó a határozat hatályon kívül helyezését kérte a bíróságtól. Állította, hogy a vizsgált időszakban kétmillió forint megtakarítással rendelkezett, illetve szüleitől, valamint mástól is kapott kölcsönt.

A megyei bíróság a keresetet részben alaposnak találta, és a felperest terhelő adókülönbözetet 5,7 millió forintra mérsékelte. Ítéletének indoklásában rámutatott, az adóhatóság tévedett, amikor a felperes kiadásainak fedezetéül nem fogadta el az édesapja által nyújtott kölcsönt. Kifejtette viszont, hogy az állított hatmillió forintos kölcsönről a hitelezőként megnevezett barát és a vállalkozó ellentmondásosan nyilatkozott. A felperes nem vásárolt ingatlant olyan értékben, amely ekkora összegű kölcsönt tett volna szükségessé.

A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Az LB azonban nem találta alaposnak. Hangsúlyozta: a becslés olyan bizonyítási módszer, amely a törvényeknek megfelelő, a valós adó alapját valószínűsíti. Az adóhatóságnak kell bizonyítani, hogy a becslést szolgáló adatok, tények, körülmények, valamint az alkalmazott módszerek az adó alapját valószínűsítik. A becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést az adózó hitelt érdemlő adatokkal igazolhatja.

A következetes bírói gyakorlat szerint nyilatkozat, illetve tanúvallomás csak akkor fogadható el hitelt érdemlő bizonyítékként, ha ellenőrizhető, egyértelműen azonosítható, valóságtartalma kellően alátámasztott, alkalmas a konkrét tény kétséget kizáró igazolására. Nem volt okszerűtlen az a bírói következtetés, hogy baráti viszony alapján nem szokás hatmillió forintot biztosíték nélkül kölcsönadni, s figyelemmel voltak a barát és a felperes ellentmondásos nyilatkozataira is – mondta ki az LB, fenntartva a jogerős ítéletet. KK

- a 2011. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről (MK 2010/189. sz.)

- a 2011. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről (MK 2010/189. sz.)-->