BUX 43,153.83
+0.98%
BUMIX 3,753.51
+0.27%
CETOP20 1,841.99
0.00%
OTP 9,034
+1.30%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.75%
-1.46%
ZWACK 17,300
0.00%
0.00%
ANY 1,545
0.00%
RABA 1,130
+1.35%
0.00%
+0.64%
0.00%
0.00%
OPUS 152.8
+0.66%
0.00%
+0.66%
0.00%
+0.61%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,850
+1.28%
0.00%
ALTEO 2,780
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
-0.27%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 45,800
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
+0.50%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
0.00%
NAP 1,228
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Világgazdaság

Célkeresztben a nyugdíjvagyonok

Jövőre, aki ragaszkodik magánnyugdíj-pénztári befizetéseihez, elveszíti állami nyugdíjjogosultságát. A magyar kormány deficit foltozó döntése nem egyedülálló a világon, sok országban azonban éppen a privát befizetések erősítésével próbálnak megoldást találni a globális nyugdíj gondokra. A folyamatosan öregedő társadalom miatt Európában szinte mindenütt egyre sürgetőbb a rendszer átalakítása, amely nagy terhet ró a központi büdzsékre. Dél-Amerikában, ahol azonban fiatalabb a népesség, államosítanak.

Magyarországhoz hasonlóan a magánkasszák vagyonának államosítása mellett döntött Bolívia. Matolcsy György bejelentése előtt november 17-én nyújtotta be Evo Morales, bolíviai elnök az államosításról szóló törvényjavaslatot. Morales arra biztatta a törvényhozást, hogy még idén szavazza meg a jogszabályt, és mivel Morales pártja többségben képviselteti magát, a törvényt el is fogadták. A lépéssel mintegy hárommilliárd dollárnyi vagyon jut az államkasszába. Morales – szembe menve a globális trendekkel – a férfiaknál 58-ra, a nők esetében 55-re csökkentette a nyugdíj-korhatárt a korábbi 65-ről.

A szomszédos Argentínában két évvel ezelőtt államosították véglegesen a magánkasszákat. Az origo.hu egyik írása szerint argentínok nem voltak elégedettek a magánnyugdíj rendszerrel, pedig ott még az 1994-es indulásakor nem volt kötelező a belépés a magánkasszákba, így a befizetett járulékok is a vállalatokhoz futottak. Ezek a járulékok azonban annyira hiányoztak az államkasszából, hogy a Argentína csőd közeli állapotba jutott. A kormány 30 milliárd dollárnak megfelelő magán-nyugdíjpénztári vagyonból 3,2 milliárdot irányított a költségvetésbe, ám a csődöt nem tudták elkerülni.

Később előírták, hogy a pénztárak vagyonának egy részét állampapírban kell tartaniuk. A rendszert végül 2008-ban államosították végleg, a gazdasági válság ugyanis annyira megrázta Argentíniát, hogy azonnal szükség volt a magánkasszák mintegy 24 milliárd dollárra rúgó vagyonára. Akkor a kormány azzal érvelt, hogy a „nyugdíjakat meg akarják védeni a válság hatásaitól”.

Más a helyzet Európában, ahol néhány évtizeden belül a GDP egyre nagyobb hányadát kell az idősek juttatására kifizetni. A bismarcki-rendszert egy olyan korban hozták létre, amikor legalább négy dolgozó ember jutott egy nyugdíjasra. Az úgynevezett felosztó kirovó rendszert azonban a kilencvenes éve elejétől fokozatosan második pillér felállítására volt szükség: a megnövekedett várható élettartam miatt nőtt a nyugdíjasok száma a termékenység azonban folyamatosan csökkent. A második pillér mindenütt egy olyan megtakarítás, amelyet az aktív dolgozók tesznek félre, biztosítva egyfajta pénzügyi biztosíték a jövőre.

A második pillér létrehozásával dupla teher járul a most dolgozó generációra, ők fizetik a részben a saját jövőbeni nyugdíjukat, s a korábbi generációét is. A – hazánkban 1998 óta működő – magánpénztári rendszer szerint a munkavállalói járulék egy része a magánkasszákba folyik, amely jelentős bevételkiesést eredményezett az állami büdzsékben.

Ezért Lengyelország, Bulgária, Csehország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Svédország azzal a kéréssel fordult az Európai Bizottsághoz, hogy az államadósság és a deficit elszámolásakor vegyék figyelembe a kilencvenes évek nyugdíjreformjait. Az uniós hatóságok azonban az idén jórészt elvetették ezeket a kéréseket.
Néhány ország azonban nem törődött bele abba, hogy az unió, bár - ahogy Olli Rehn, az Európai Unió gazdasági és pénzügyekért felelős biztosa fogalmaz - jogos a tagállamok kezdeményezése, hogy a magánnyugdíj-pénztári reform miatt keletkező többletkiadásaikat elszámolhassák.

Lengyelország azóta is folyamatosan lobbizik a döntés megváltoztatása érdekében. Donald Tusk, miniszterelnök a napokban azt nyilatkozta, komoly vita várható még a december 16-17-ei EU-csúcs előtt.

Az elutasítást követően több hír érkezett arról, hogy Magyarországhoz hasonlóan Bulgária is az állami rendszerbe terelné a magánpénztári tagok befizetését. A bolgár elképzelés azonban kevésbé drasztikus. A kormány tervei szerint a magánnyugdíj-pénztári vagyon 20 százalékát irányítják az állami nyugdíjkassza közös számlájára, tehát azok befizetéseit, akik 2014-ig mennek nyugdíjba. A szakszervezetek nyomására a vezetés beleegyezett, hogy a 2014 után nyugdíjba lépők továbbra is maradhatnak a magánnyugdíj-pénztáraknál, de lehetőség lesz kedvezőbb feltételek mellett az állami pénztárba történő átlépésre is. Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy a balkáni államban ezzel párhuzamosan a nyugdíjkorhatárt is megemelték. A legproblémásabb, a bolgár átalakítások kritikusai szerint, hogy a lakosság gyakorlatilag nincs tisztában azzal, hogy a lépések milyen következményekkel járnak.

A magyar és bolgár átalakítással kapcsolatban az EU-bizottság azonban aggodalmát fejezte ki. Ahogy Olli Rehn titkársága fogalmazott, az államosítással a jelen adósságát fizetik a jövő terhére. Az, hogy Bulgária és Magyarország valóban meglépte a második pillér felszámolását, olyannyira meglepte Brüsszelt, hogy ismét nyitva hagyták a nyugdíjreform elszámoltathatóságának lehetőségét.

A legaktívabb lobbista, lengyel kormányzat, hogy „belopja magát” Brüsszel „szívébe” egyenesen azt nyilatkozta, hogy Orbán Viktor nyugdíj-rendszer átalakításával megmutatta, hogyan nem kell csinálni. "Magyarország példája megmutatja, hogy a rövidtávú, egyszeri megoldások nem működnek" – fogalmazott Michal Boni a Reutersnek nyilatkozva. A lengyel miniszterelnök gazdasági főtanácsadója hangsúlyozta: a kabinet határozott abban, hogy nem követi majd Magyarország példáját a radikális nyugdíjreform terén.

A lengyel köztartozás jelenleg GDP 55 százalékára rúg, Boni szerint azonban ennek mérséklésére a kormány hosszútávon ható intézkedéseket foganatosít, amelyek tartósan garantálják a rendszer működőképességét.

A magánnyugdíj-pénztárak vagyonának államosítása nem "hungarikum" a régióban sem. Már a korábbi Robert Fico vezette szlovák kormány is megpróbálta a magánpénztári tagokat visszacsábítani az állami rendszerbe, ám a választási lehetőség korántsem volt olyan „egyértelmű”, mint most hazánk esetében.

Csehországban ugyanakkor éppen a magyar és bolgár lépésekkel ellentétes reformokkal próbálják orvosolni a nyugdíjhelyzetet. Jaromír Drábek szociális és munkaügyi miniszter javaslatát a következő hetekben tárgyalja a szakmai szervezetekkel és az ellenzékkel a kormány.
A tervek szerint 2013-tól a jelenlegi felosztó-kiróvó rendszert legfeljebb öt állami engedéllyel működő magánpénztár egészíti ki. Jelenleg a csehek fizetésének 28 százaléka megy a közös nyugdíjkasszába, 2013-tól ez 25 százalékra csökken, három százalék pedig a magánkasszákba folyik. 2013-tól fokozatosan hat éven keresztül a befizetések arányát 5 százalékra növelik.

Drábek javaslata szerint a büdzséből így kieső bevételt az általános forgalmi adó (ÁFA) jelenlegi 10-ről 19 százalékra történő emelésével pótolják. A kritikusok azonban nem értenek egyet az áfa emeléssel, szerintük ugyanis ezzel csökkenne az ország gazdaságának teljesítőképessége, s nőne az árszínvonal. Egy másik lehetőségként a kormány felvetette, hogy a nyugdíjreformot a ČEZ állami energiavállalat osztalékából finanszírozzák. Így, vagy úgy a csehek a deficit növelése nélkül szeretnének átalakításokat.

A magánkasszák magyar és lengyel rendszerét állítják a romániai magánnyugdíjkezelők szövetsége (APAPR) a román kormány elé. Romániában ugyanis pénzügyi szempontból legkevésbé fenntartható a nyugdíjrendszer a régióban.

A Standard&Poor’s októberben közétett Globális Elöregedés 2010 című elemzésében rámutat arra, hogy Romániában a legvalószínűbb, hogy a nyugdíjra fordított kiadások néhány éven belül elviselhetetlenek lesznek az ország számára a rendszer átalakítása nélkül. A felmérés szerint Magyarországon a következő négy évtizedben 11,3 százalékról 13,2-re, Bulgáriában pedig 9,1 százalékról 10,8-ra emelkedik a bruttó nemzeti össztermék (GDP) a nyugdíjakra költendő aránya, Romániában ez az arány 8,4 százalékról 14,8-ra ugrik. Az APAPR képviselői szerint Romániának már évekkel ezelőtt be kellett volna vezetnie a magánnyugdíj biztosító rendszert, amelynek működése Magyarországon és Lengyelországban pozitívan járul hozzá az illető országok gazdasági mérlegéhez.

Németországban is évek óta fokozatosan veszik át az állam szerepét a privát megtakarítások. 2001-ben az akkori kancellár indította el a nyugdíj-rendszer jelentős átalakítását: a kormány határt szabott az állami nyugdíj mértékének és a fennmaradó részt magánpénztárakba utalta. Az úgynevezett önkéntességen alapuló Riester nyugdíjrendszer jelenleg 14 millió tagot számlál Németországban.  A jelenlegi kormány további lépésként novemberben arról döntött, hogy a nyugdíj korhatárt folyamatosan a mostani 65-ről 67-re emeli 2029-ig.

Mindemellett sok vállalatnál, egyfajta juttatásként külön pénzt utalnak át az alkalmazottaknak nyugdíj-megtakarításokra. Az országban jelenleg több mint száz ilyen vállalati nyugdíjrendszer működik, amely 12,3 millió versenyszférában, s 5,2 millió közszférában dolgozót érint. Éppen ezért a német képviselők hevesen lépnek fel az EU-bizottság nyugdíjakról szóló Zöld Könyve ellen, amely meghatározott tőketartalékhoz kötné a pénztári működést.

Jürgen Creutzmann és Nadja Hirsch uniós parlamenti képviselők szerint e tervezet tönkre tenné a német vállalati nyugdíjrendszert. Szerintük az EU olyan területeken szeretne intézkedéseket hozni, amely nem tartozik a hatáskörébe. A szabályozás egyedüli nyertesei a biztosító társaságok lennének, amelyek már egyébként is rendelkeznek az előírt saját tőkével.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek