Rekorder a magyar adó a maga nemében

Miközben Magyarországon a bankadó szervesen hozzájárult a 3,8 százalékos GDP-arányos hiánycél betartásához, az európai pénzintézetek eredményességét egyre inkább visszavetik az egyes uniós tagállamokban sorra bevezetett vagy bevezetendő különadók. Egyes bankok profitjának akár a negyedét is felemészti az immár tíz uniós államban kivetett bankadó – derül ki egy a Financial Times tegnapi számában idézett jelentésből, mely szerint az öreg kontinensen a legnagyobb „vesztesek” közé a Crédit Agricole, az ING és a Danske Bank tartozik. E pénzintézetek adózás előtti nyereségük 24, 21 és 15 százalékáról kénytelen lemondani a BvD Bankscope felmérése szerint. Az adatok hitelességére ugyanakkor árnyat vet az, hogy a Creédit Agricole hivatalosan azt közölte: a 2009-es 1,5 milliárd eurós adózás előtti eredményének csupán a 4 százalékát, 64 millió eurót fizet be az állami költségvetésekbe az idén.

Az tény, hogy januártól számos tagállamban vezettek be bankadót, vagy emelték annak mértékét. Az „újítók” közé tartozik a szomszédos Ausztria, ahol a januártól érvényes plusztehertől 500 millió eurós bevételt vár az állam. Ez – Magyarországhoz hasonlóan – az államkasszába folyik be, és a legnagyobb tételt jelenti az összesen 2,6 milliárd eurós adó- és takarékossági csomagon belül. A német kormány hivatalosan 1,2 milliárd euró bevételt vár a szintén év elején kivetett különadótól, Nagy-Britanniában pedig George Osborne pénzügyminiszter évente 2,5 milliárd fontnyi bevétellel számol, többek között ettől remélve a költségvetési hiány visszaszorítását.

Bankadó tekintetében úttörőnek egyébként Svédország számít: a skandináv ország már a válság európai begyűrűzése kezdetén, 2008 őszén döntött az új teherről. Emellett Franciaországban, Belgiumban, Dániában, Cipruson és Portugáliában is növelik a kormányok az idén a pénzintézetekre nehezedő nyomást bankadó vagy egyéb terhek formájában.

A legutóbbi hírek szerint hozzájuk csatlakozhat néhány kelet-közép-európai ország. Jacek Rostowski lengyel pénzügyminiszter múlt szerdán úgy nyilatkozott, hogy „talán már az idén” bevezetik a bankadót, amelytől egymilliárd zlotyis bevételt remélnek. Hasonló lépést fontolgat a szlovén kormány, részleteket azonban egyelőre nem közöltek. A bankadó unión belüli elterjedését szorgalmazza az Európai Bizottság is, többek között azzal az indokkal, hogy a pénzügyi szektornak megfelelő módon hozzá kell járulnia Európa fellendítésének költségeihez és az államháztartás megszilárdításához. Ezzel együtt a kérdés továbbra is tagállami hatáskörbe tartozik.

A bankadó meglétén és mértékén kívül égető kérdés, hogy a befolyó összegek hova kerülnek. A német és a svéd különteher ugyanis nem az állami költségvetés toldozását-foldozását szolgálja, hanem az összeg egy válságalapba folyik be, amelyből a jövőben bajba kerülő pénzintézeteket segíthetik ki. Az előzetes hírek szerint ugyanígy működne a hamarosan bevezetendő lengyel bankadó is. Ezzel ért egyet az Európai Bankszövetség (EFB) is. Az EFB arra is figyelmeztet, hogy a bankokra kivetendő teher ne legyen „elviselhetetlen”. Éppen ez utóbbi kifogás éri leggyakrabban a magyar bankadót, amely a legmagasabb az unióban.

„A Magyarországon alkalmazott bankadó senkinek sem jó, mert az akadályozza a hitelezést és gátolja a gazdasági növekedést” – mondta korábban a Világgazdaságnak Sean Morrissey. A Budapest Bank elnök-vezérigazgatója ugyanakkor átmenetileg elfogadhatónak tartott egy olyan, bankokat érintő, a jelenleginél sokkal alacsonyabb terhet, amelynek célja a költségvetési hiány fedezése helyett a pénzügyi rendszer stabilitásának fokozása, kivetésének alapja pedig a bank mérlegfőösszege vagy profitja helyett a kockázatokkal súlyozott hitelállománya lenne, így azok viselnék a terhek zömét, akik túlzott kockázatot vállalnak. Egyik minapi nyilatkozatában Szász Károly, a PSZÁF elnöke is szükségesnek nevezte, hogy a magyarországi bankadó mértéke és alkalmazása hosszabb távon összhangba kerüljön az uniós szabályozással vagy fokozatosan megszűnjön. A Raiffeisen Zentreal Bank ausztriai vezére ugyanakkor az ottani különadó kapcsán szögezte le: mivel az a stabilitást hivatott biztosítani, elvárható, hogy kivezessék a rendszerből, amint helyreállt a szektor egyensúlya.

Igaz, ez utóbbiról még törvény sem született, és erről a bankokkal sem egyeztetett a kormány.

Igaz, ez utóbbiról még törvény sem született, és erről a bankokkal sem egyeztetett a kormány. Jelentősen csökkent a nyereség A bankrendszer 2010 első három negyedévi, adózás (vagyis társaságiadó-fizetés) előtti eredménye 100,7 milliárd forint volt, ez a 2009 azonos időszaki eredménynek valamivel több mint a harmada – derül ki egy friss elemzésből. A Magyar Bankszövetség számításai szerint a bankadó éves eredményhatása 134 milliárd forint. Bár az adatok a tavaly szeptember végi állapotot tükrözik, a jelentés szerint több bank már lekönyvelte a bankadó második, decemberben esedékessé vált részletét is (az első részletet szeptember 20-ig kellett leróni), tökéletesen pontos kimutatásra azonban csak a közeljövőben nyílik mód.

Az elemzés megemlíti: az adózás előtti eredmény a bankadó nélkül is csökkent volna, mintegy 10 százalékkal. -->