A Világbank javaslatára, az Európai Unóhoz (EU) csatlakozni kívánó országok olyan nyugdíjreformot hajtottak végre több mint tíz évvel ezelőtt, mellyel átállnak a felosztó-kirovó rendszerről a tőkefedezeti rendszerbe – írja a Financial Times. Svédország ugyanezt tette, de sok nyugat-európai ország nem követte ezeket az államokat – folytatja a szerző. Mára ezt a rendszert több ország visszafordította, Magyarország pedig felszámolta. Ez sajnálatos, és visszalépést jelent – szögezi le a cikk írója.
Annál is inkább sajnálatos, mivel az országok szerint bele vannak kényszerítve az elszámolási rendszerébe: a reform hosszabb távon előnyöket jelent, de rövidebb távon költségvetési hiányt és az államadósságot növelő tételt a számviteli rendszerben – szögezi le a szerző. A járulékok egy része a magánpillérbe került, mely arra kényszerítette a kormányokat, hogy pótolják a kiesett pénzeket. Kilenc ország az EU-hoz fordult, azonban nem sikerült megegyezniük az EU-val, hogy ne számítson hiánynak a reformból adódó ideiglenes költség. Azt a választ kapták, hogy a szabályoknak minden országra vonatkozóan azonosnak kell lennie.
Magyarország nyomás alatt volt, hogy csökkentse a költségvetési hiányt, és a második pillért államosította. Lengyelország tervezi, hogy csökkentse a nyugdíjalap hozzájárulását, és néhány balti állam a járulékok csökkentése mellett döntött – írja az FT.
Néhány ország azt állítja, hogy a reformot megfelelően hajtotta végre, azonban nem váltotta be a reményeket. A nyugdíjrendszer reformja lett volna a helyes lépés, és nem a felszámolása a szerző szerint, aki azt gondolja, hogy Magyarország és Lengyelország jobban tenné, ha megőrizné a második pillért, és csak ideiglenesen fagyasztaná be a nyugdíjpénztári átutalásokat. Az országoknak igazi reformokba kellett volna fogniuk, melyek csökkentik a strukturális deficitet, majd újraindítani a befizetéseket a második pillérbe.
