A legfrissebb adatok szerint tízből alig egy magyar értékeli pozitívan háztartása anyagi lehetőségeit, míg Csehországban és Lengyelországban tízből négyen érzik jól magukat e tekintetben. Még ennél is kevesebben, mindössze a magyarok 2 százaléka értékeli jónak az ország gazdasági helyzetét, míg a lengyelek körében 20 százaléknyian vélekednek így. A gazdasági helyzettel szembeni elégedetlenség idehaza viszonylagos optimizmussal párosul: a régióban a gazdasági válság kezdetekor legpesszimistább magyarok mára a legoptimistábbá váltak – derül ki CEORG (Central European Opinion Research Group) kutatási együttműködés keretében készült legfrissebb TÁRKI-kutatásból.
A visegrádi négyek lakosai közül a magyarok értékelik leginkább negatívan saját anyagi helyzetüket, és ez volt a helyzet a 2004 óta eltelt időszakban egészében is. Az elmúlt hét év során tízből általában csak egy magyar értékelte pozitívan anyagi helyzetét, sőt 2011 januárjában az elmúlt hét év alatt a legkevesebben, csak 9 százaléknyian minősítették így helyzetüket. Ezzel szemben a többi országban sokkal magasabb volt a háztartásuk anyagi helyzetét jónak értékelők aránya, így például Csehországban, vagy javult azóta, ahogy Szlovákiában, de különösen ahogy Lengyelországban történt: 2011-re tízből már négy cseh és lengyel ítéli pozitívan meg anyagi lehetőségeit. (1. ábra)
A magyarok körében 2007 óta, amikor is a legpesszimistábbnak bizonyultak a visegrádiak összehasonlításában, fokozatosan növekszik a saját anyagi helyzetük javulását várók aránya. A legfrissebb adatok szerint Magyarországon, miközben csak minden tizedik felnőtt elégedett háztartása helyzetével, minden ötödik tekint optimistán a következő időszak elé. Ez az arány a legmagasabb ugyan a négy ország összehasonlításában, de az országok közti különbségek nem jelentősek. (2. ábra)
Míg a saját anyagi helyzet értékelésének trendjében nem érzékelhető, az ország gazdasági helyzetének megítélésében már megfigyelhető a gazdasági válság hatása a visegrádi országokban. 2008-2009-ben Csehországban és Szlovákiában is drasztikus romlás látható, de még a gazdasági visszaesést elkerülő lengyeleknél is jelentős csökkenés figyelhető meg, mutatva a korábbi növekedés lassuló ütemét a válság időszakában. Magyarország azonban kivételével e tekintetben: a magyarok véleménye szerint az ország gazdasági helyzete az egész vizsgált időszakban olyan rossz, hogy azon már a válság sem hagyott nyomot: 2007-től 100-ból csupán 1-3 magyar mondta azt, hogy az ország gazdasági helyzete jó. (3. ábra)
Talán épp a jelen gazdasági helyzet kimagaslóan negatív megítélése az oka annak, hogy a magyarok már 2007 óta egyre nagyobb arányban reménykednek a dolgok jobbra fordulásában, sőt 2011 elejére már mi lettünk a legoptimistábbak a régióban, még ha ez csupán a felnőtt népesség egynegyedére (26 százalék) igaz is. Ezzel szemben 2007-2009 között a csehek, lengyelek és szlovákok is egyre pesszimistábban ítélték meg az ország gazdasági kilátásait, de az utolsó egy-két évben ez a trend vagy visszafordult (Csehország) vagy megállt (Lengyelország, Szlovákia). (4. ábra)
