Az allergiás nátha korszerű kezelése és gazdasági hatása

A betegség világméretű egészségügyi problémát jelent, életkortól és etnikai csoporttól függetlenül több mint 600 millió embert érint. Előfordulásában jelentős különbségek mutatkoznak a falusi és a városi környezetben, illetve a fejlett és fejlődő országok között, valószínűleg az eltérő immunreakciók miatt. Gyakoriságát felnőtteknél 10-30 százalékra, gyermekek között 40-re teszik. Az utóbbi két évtizedben hazánkban is népbetegséggé vált.

A kórfolyamat lényege az orr nyálkahártyájának allergiás gyulladása, ami tartósan, hetekig-hónapokig fennáll annak ellenére, hogy a panaszok/tünetek általában változó intenzitással jelentkeznek. A betegség aktivitása függ a polleneknek levegőben mért koncentrációjától, az időjárástól és az egyén érzékenységétől. A pollenek száma a levegőben napos, meleg, száraz és szeles időben már korán reggel gyorsan növekszik, esős és szélcsendes időben pedig jelentősen csökkenthet, ami napokra enyhítheti a betegek tüneteit. A növények virágzási időszakaszait sorba rendezve pollen-naptárak készülnek, amelyek segítik a betegeket a kiváltó tényező felismerésében. Ennek ellenére a betegek jelentős része nem fordul orvoshoz, a diagnosztizált esetek száma csekély (a különböző tanulmányokban 10-52 százalék).
A tünetek napszaki ingadozása is megfigyelhető. A legkellemetlenebb az orrdugulás, ami reggel már az ébredés után gyorsan fokozódhat. Éjszaka a beteg általában tünetmentes, amit a lakás zártabb levegője magyarázhat. Kivétel, amikor a haján az „ágyba viszi” a polleneket. Ekkor az alvás zavart lehet, sőt asztmás fulladás is felléphet. A tüsszögés, orrfolyás általában a napi tevékenység folyamán erősödik, az orr, esetleg a szájpad viszketése és erős fény hatására a könnyezés sem várat sokat magára.

A tünetek kezelés nélkül olyan intenzívek lehetnek, ami nagyfokban ronthatja a fizikai és szellemi teljesítményt, ezért a betegség kedvezőtlen gazdasági és társadalmi hatása is jelentős. Számos vizsgálat igazolta, hogy az egészséggel kapcsolatos munkahelyi hiányzás, illetve teljesítménycsökkenés költségeinek egyik legfőbb oka az allergiás nátha. Ezek az elemzések – a közvetlen költségek mellett – a teljesítmény-kiesésre és/vagy csökkenésre visszavezethető költségeket is milliárdos nagyságrendűnek becsülik az Amerikai Egyesült Államokban. Magyarországon is több milliárd forintot emészt fel az allergiás betegek fizikális vizsgálata, megfigyelése, illetve szakorvosi – például kötőhártya-gyulladásra utaló panaszok esetén szemészeti – vizsgálata. Jelentős költségnövelő tényező a tünetek szakszerűtlen kontrollja, vagy a gyógyszerelés hiánya.

Súlyosbodó betegség esetén 30-40 százalék az asztma valószínűsége, így a kezelés hosszabb és drágább. A két betegség epidemiológiai összefüggésének a fordítottja is igaz: az allergiás náthában is szenvedő asztmás betegek aránya elérheti a 80 százalékot. Ugyanakkor a nem szénanáthás populációban az asztma előfordulási gyakorisága csupán 4 százalék. Az asztmán kívül felsőlégúti fertőzések, gennyes középfül- és arcüreggyulladás, valamint az orrban és melléküregeiben polip képződése jelenthetnek további komplikációkat.

Az allergiás nátha kezelése sokirányú, amelynek a megelőzés az egyik legfontosabb eleme. A hazai éghajlati körülmények között a fák és a bokrok februártól májusig virágoznak, de virágporuk szerencsére általában enyhébb tüneteket vált ki. Sokkal nagyobb gond a füvek májustól augusztus végéig tartó virágzása. A kertek folyamatos rendben tartása, a rendszeres fűnyírás nagymértékben csökkenti a polleninvázió mértékét. A tünetek elkerülésében sokat segít, ha ezeket a kerti munkákat maszkban végezzük, és ezalatt tanácsos, hogy a beteg gyermek vagy felnőtt lehetőleg zárt ablakok mellett a szobában maradjon. A betegek elsőszámú „ellensége” mégis az augusztustól októberig hatalmas mennyiségű virágport „termelő” parlagfű és más gyomfélék. A gyomok kaszálása és irtása érdekében országos programok újulnak meg évről-évre, de az eddigi erőfeszítések nem elégségesek. Az áttörést az a szemléletváltozás eredményezheti, amely szerint a szükséges rendeleteken, bírságokon túl mindenki megérti, hogy ez közös nemzeti ügy.

A gyógyszeres kezelés számára számos hatékony patikaszer áll rendelkezésünkre, és folyamatosan fejlesztett nemzetközi és hazai terápiás elvek adnak útmutatást a szakembereknek. Az utóbbi évek egészségügyi rendelkezései azonban jelentősen megváltoztatták a kezelés mindennapi gyakorlatát. Három év alatt e betegség gyógyszereinek kiemelt támogatása lényegében megszűnt, és a tüneti szerek jelentős része patikán kívül is megvásárolható. Így a betegek a tünetek alkalmi mérséklése érdekében juthatnak recept nélkül a különböző reklámozott gyógyszerekhez, az orvosi segítséget mellőzve végeznek „öngyógyítást”. Pedig a szakszerű gyógyszeres kezelés jelentős költségtehertől mentesíti a biztosítót.

Tartósan fennálló orrdugulás, illetve egyéb szénanáthás tünet jelentkezése esetén, különösen fulladásos panaszok társulásakor házi- vagy szakorvosi (gyermekgyógyász, gyermektüdőgyógyász, fül-, orr, gégész) vizsgálat indokolt. Korszerű gyógyszerek felírásával megfelelő kontroll biztosítható, néhány szert még támogat a biztosító, ezért a beteg kedvezményesebben jut hozzá.

A köztudatban elsőként választandó szerként az orr nyálkahártyájának duzzanatát percek alatt megszüntető érösszehúzó orrcseppek említhetők. Az egyszerű használat mellett a könnyű hozzáférés lehet ennek magyarázata. A gyors hatás viszont rövid ideig tart, és tartós alkalmazása az orrnyálkahártya sorvadásához vezet. Ezért a 8-10 napnál hosszabb alkalmazás orvosilag ellenjavallt, kifejezetten káros. E tekintetben a különböző orrcseppek és orr spray-k között nincs lényeges különbség.
A gyógyszeres kezelés alapját az ún. „második generációs” antihisztaminok és a lokálisan, orrspray formában alkalmazott gyulladáscsökkentők, a kortikoszteroidok képezik. A tünetek súlyosságától függően mindkettőre szükség lehet. Az antihisztaminok az érösszehúzó orrcseppekhez hasonlóan recept nélkül megvásárolhatók. A gyógyszerelés folyamatossága azonban az esetek nagy részében nem valósul meg. Pedig a pollenekkel való ismételt találkozás a beteg szervezetében a gyulladáskeltő hisztamin egyre nagyobb mennyiségben történő felszabadulásához vezet. Az antihisztamin napi egyszeri adásával a gyulladáskeltő hatás már nem, vagy alig érvényesül a légutak nyálkahártyáján. A „második generációs” készítmények bágyadtságot, álmosságot okozó mellékhatása elhanyagolható.

Az antileukotrién egy más típusú gyulladáscsökkentő asztma elleni szer, ami járulékos hatással rendelkezik az orrtünetek tekintetében is, de csak a két betegség egyidejű fennállása esetén rendelhető. Naponta egy tabletta tartós alkalmazása mindkét betegség tüneteit mérsékli. A kromon származékok enyhe gyulladáscsökkentők, amelyek a sokkal hatékonyabb szerek birtokában az elmúlt évtizedben háttérbe szorultak a kezelésben.
Az allergiás nátha oki kezelésének lehetőségét jelenti az immunterápia, amelynek lényege, hogy a tüneteket indukáló allergén kivonatának a szervezetbe juttatásával (nyelvalatti tabletta) megváltoztatja az allergiás reakciókészséget. A kezelést hónapokon, éveken keresztül, speciális feltételek biztosításával kell végezni. Hatásos és biztonságos, de a klinikai vizsgálatok standardizálása még várat magára.

Az allergiás nátha kezelésének legeredményesebb eszközei az igen erős, széles spektrumú gyulladáscsökkentő hatással rendelkező kortikoszteroid orrspray-k. Nemcsak a legkellemetlenebb orrtünet, az orrdugulás megszüntetésében a leghatékonyabbak, de néhány órával a belégzés után a beteg teljesen tünetmentessé válhat. A maximális hatás 1-4 nap múlva várható. Az eltérő hatóanyagú kortikoszteroid orrspray-k között különbség mutatkozik a maximális hatás eléréséhez szükséges időben, a napi alkalmazás gyakoriságában és a szteroid-mellékhatás kialakulásának valószínűségében, amit a biohasznosulás fejez ki. A legmegfelelőbb orrspray kiválasztásakor lényegi szempont, hogy tartalmaz-e illatanyagot, a nyálkahártyát szárító hatású alkoholt vagy irritáló tartósítószert, s, hogy mennyire könnyű az alkalmazhatósága.

Receptköteles szerekről lévén szó, a betegek újabban tapasztalt „önkezelése” következtében e nagyhatású gyógyszerek használata a hazai adatok szerint csökkent. Pedig folyamatos alkalmazásban a legjobban gátolja a gyulladásos sejtekből felszabaduló, a lobos reakciót keltő anyagok felszabadulását, ezáltal a tünetek kialakulását. A vizsgálatok a hat évesnél idősebb gyermekek esetében is bizonyították a kedvező hatást. Mivel az orr és melléküregei nagy felületet és bonyolult járatrendszert képviselnek, a kortikoszteroid orrspray használata előtt alapos orrtisztogatás szükséges, hogy a szer minél nagyobb felületre jusson el. Az ébredés után, a még le nem dugult orrjáratok erre nagyobb lehetőséget biztosítanak. Több tanulmány igazolta, hogy a hosszantartó kezelés során sem jelentkeztek lényeges mellékhatások, tehát a kortikoszteroidoktól való félelem nem indokolt. A szteroid tartalmú orrspay-k első választandó szerek minden olyan esetben, amikor a szénanátha vezető tünete a tartós orrdugulás. Az antihisztaminok részleges hatása esetén a szteroid orrspray kombinációja a legmegfelelőbb kezelés.

A kortikoszteroid orrspray-k széleskörű használatát helyezte a figyelem középpontjába öt szakmai kollégium korszerűsített ajánlása 2010-ben. Az orrnyálkahártya gyulladásos betegségeiben, így allergiás náthában is újra meghatározták a betegségek kivizsgálásának és kezelésének szakmailag leghatékonyabb lépéseit. A leghatékonyabb gyulladáscsökkentő kezelési formák mellőzése vagy nem rendszeres használata a polleninváziós időszakban éppen az ellenkező irányba mutat. Az új szabályozásra azért is szükség volt, mert az elbizonytalanodott betegek egy része az ún. „alternatív” kezelés felé fordult. A paramedicinális gyógyítás eredményességének azonban nincsenek szakmailag elfogadható bizonyítékai, ezért nem valódi alternatívái a hatékony és biztonságos kezelésnek.

Bousquet J, Khaltaev N, Cruz AA, et al. Allergic Rhinitis and its Impact on Asthma (ARIA) Update, 2008. Allergy 2008; 63 (Suppl 86): 8-160.

Maurer M, Zuberbier T. Undertreatment of rhinitis symptoms in Europe: findings from a cross-sectional questionnaire survey. Allergy 2007; 62: 1057-63.

Bousquet J, Khaltaev N, Cruz AA, et al. Allergic Rhinitis and its Impact on Asthma (ARIA) Update, 2008. Allergy 2008; 63 (Suppl 86): 8-160.

Maurer M, Zuberbier T. Undertreatment of rhinitis symptoms in Europe: findings from a cross-sectional questionnaire survey. Allergy 2007; 62: 1057-63.

Dr. Nagy Béla tanszékvezető egyetemi docens

Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Gyermekgyógyászati Intézet

A cikk szerzője: Dr. Nagy Béla -->