A kormánnyal kötött esetleges háttéralkuról nem tud a tervezett sztrájktól visszalépő, vagy azt elhalasztó szakszervezetek esetében Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke.
Elmondta: ezek az érdekképviseletek egyszerűen arra kényszerülnek, hogy ne tartsák meg a tervezett munkabeszüntetést, mivel azt jogszerűen nem tehetik meg a közszolgálati szektorban akkor, ha a még elégséges szolgáltatásokról nincs megállapodás vagy bírósági végzés; márpedig az esetek többségében ilyen nem született.
Gyengülhetnek a szakszervezeti pozíciók
„Jogerős bírósági végzés egyik esetben sincs. Tehát eldőlt akkor, amikor a bírósághoz delegálták ennek az ügynek az eldöntését. Egyetlen elsőfokú végzés van ezzel összefüggésben a sztrájktörvény módosítása óta, az összes többit elutasították. Magyarán: a decemberi sztrájktörvény-módosítás gyakorlatilag elvonta a munkavállalók sztrájkjogát” – emelte ki.
Gaskó István kérdésre válaszolva elismerte: megvan annak a kockázata, hogy gyengítik a szakszervezetek érdekérvényesítő pozícióját a meghirdetett, majd megtartani nem tudott vagy halasztott sztrájkok. Hozzátette, amikor a kormány döntött a sztrájktörvény módosításáról, valószínűleg előre tudta mindezt.
„Sok szakszervezet kellő időben bejelentette a sztrájkot. A sztrájktörvényben szabályozott bírósági eljárási rend szerint már több esetben meg kellett volna születnie a jogerős másodfokú végzésnek, erre azonban egy helyen sem került sor, különféle okok miatt” - érvelt Gaskó István, hozzátéve: nem visszavonják tehát a meghirdetett sztrájkot a szakszervezetek, hanem arra kényszerülnek, hogy ne tartsák meg azokat, esetleg elhalasszák azokat.
A kormányra nehéz nyomást gyakorolni
A félpályás útlezárások kapcsán elmondta, hogy „a kormányra nem nagyon lehet egyébként nyomást gyakorolni, legfeljebb hogyha odamennénk a kormányülésre és ott gyakorolnánk nyomást a kormányra, ami persze nem jogszerű, tehát erre nem készülünk. A társadalom figyelmét akarja felhívni ez a demonstráció”.
Hozzáfűzte: általában a sztrájkok is inkább a vállalatok tulajdonosaira és a menedzsmentekre hatnak, azaz a kormányt “nagyon nehéz eltalálni” általuk. Azonban ha a közvélemény megérti ennek a tiltakozó akciónak az okait és a tiltakozók mellé áll, akkor az nyilván érzékelhető nyomás lesz a kormányon – mondta a Liga elnöke. Nem akarnak felfordulást, de kevéssé használt módszerekhez kell nyúlniuk - tette hozzá.
Kérdésre válaszolva kifejtette: a részben általuk szervezett félpályás útlezárásokkal felfordulást semmiképpen nem akarnak okozni, ahogy kellemetlenséget sem.
Az MTI arról számolt be, hogy az Útinform tájékoztatása szerint „nem okoztak komolyabb fennakadást a közlekedésben a félpályás útlezárások szerda délig”. Legfeljebb 5-10 perces várakozások alakultak ki.
Lehet előrelépés jövő hétfőn
A jövő hétfői kormány-szakszervezetek egyeztetésről Gaskó István előzetesen azt mondta: arra számítanak,hogy van esély valamiféle megállapodásra, hiszen a szakszervezetek követelései nem óriásiak. Azt szeretnék elérni például, hogy a kormányzat vonja be a Ligát a Munka Törvénykönyve átalakításába, ami “nem ördögtől való kérdés” a képviseletek részéről. Gaskó szerint a tripartit érdekegyeztetés feladása is súlyos hiba volt a kabinet részéről.
A harmadik követelésükről, a korkedvezményes nyugdíjak körül kialakult helyzet áttekintéséről pedig a Liga-elnök azt mondta: meggyőződése, hogy a kormányzat a “kétharmados nagyvonalúság mellett” megengedheti magának, hogy ezekről az ügyekről is tárgyaljon a szakszervezetekkel.
A Liga azt javasolja - tette hozzá -, hogy az egész nyugdíjrendszert tekintsék át, készítsenek átfogó koncepcionális változtatást, amibe férjenek bele a kedvezményes nyugdíjakról szóló jövőbeni intézkedések is.