A lakáslízingpiacon aktív öt szereplőnek – amelyek közül az Erste és az OTP leánycége a domináns – tavaly nem egészen nyolcmilliárd forintnyi új kihelyezéssel kellett beérnie, a szerződésszám pedig nem érte el a 620-at. És bár a lakáslízingpiacon tavaly már 14 százalékos bővülést regisztrált az ágazati szövetség, a növekedés véleményük szerint önmagában nem ad okot optimizmusra. A kimutatott emelkedés ugyanis csak annak köszönhető, hogy 2009-ben 80 százalékos volt a visszaesés ebben az alszegmensben. A céges ingatlanok területén még rosszabbul alakult a helyzet tavaly: a finanszírozott összeg 15 milliárd forintot tett ki, ez alig harmada az egy évvel korábbinak.
Pedig a lakáslízing-konstrukció egyáltalán nem számít rossznak, hiszen olcsóbb finanszírozást tesz lehetővé a forinthitelnél. A hatályos szabályozók szerint pedig, míg euróban lakáshitelhez jutni csak egy nagyon szűk körnek lehet, a lakáslízingnél ennek nincs nehezen áthidalható akadálya. Ugyanakkor az euróalapú lakáslízingnél viszonylag magas, 35 százalékos a most hatályos szabályozásban szereplő minimális önerő, és a potenciális ügyfeleknek a közös fizetőeszköz által kínált kamatelőnyért cserébe – a svájci frankénál azért jóval alacsonyabb – árfolyamkockázatot is vállalniuk kell.
A lakossági ügyfelek körében mindenesetre eddig nem terjedt el a lízing mint lakóingatlan-finanszírozási forma, hiszen a lakásfinanszírozáson belüli súlya (az állományok alapján) 1–2 százalék között mozgott a múlt év végén. Egyes kisvállalkozások (leginkább ügyvédek, orvosok, könyvelőirodák, tanácsadó cégek) viszont kedvelik a konstrukciót: szívesen vásárolnak lakásokat üzleti tevékenységük folytatásához, és ezek körében már minden hatodik klienset a lízingcégek finanszíroztak 2010 végén.
A változatlanul alacsony intenzitású üzletmenet mellett az ingatlanlízingben érdekelt cégeknek – a bankokhoz hasonlóan – a portfólió folyamatos minőségromlásával is szembesülniük kell. Ez a lízingszövetség tapasztalatai szerint az elmúlt időszakban a lakásportfóliónál nyilvánult meg erőteljesebben – részben a július elsejével részlegesen feloldott kilakoltatási moratórium miatt, amely az ügyfelek részéről erkölcsi kockázatot jelentett. A nemfizetések növekedésére a lízingcégek többnyire a fizetési határidők meghosszabbításával reagáltak, hiszen a további átstrukturálásnak, futamidő-hosszabbításnak már nem lenne értelme.
A portfólió minőségének számottevő javulása a lízingszövetség szerint csak akkor következhet be, ha a munkanélküliségi ráta csökkenésnek, a reáljövedelem pedig növekedésnek indul, a svájci frank erősödése megáll, és hatályba lép a bajba került lakáshitelesekre vonatkozó kormányzati intézkedéscsomag, illetve érződnek majd a moratórium fokozatos feloldásának hatásai is.
