BUX 41,906.58
+1.60%
BUMIX 3,960.45
+0.94%
CETOP20 1,960.74
+2.16%
OTP 10,580
+0.71%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-5.33%
+2.90%
-0.20%
ZWACK 17,500
+1.74%
0.00%
ANY 1,640
+0.31%
RABA 1,165
+0.87%
0.00%
-0.49%
+1.89%
+0.46%
OPUS 193.2
-0.21%
-7.36%
+2.00%
0.00%
+4.39%
OTT1 149.2
0.00%
-1.99%
MOL 2,834
+1.21%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
+1.85%
+1.22%
EHEP 1,645
+2.81%
+1.43%
+1.67%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.72%
+8.53%
0.00%
SunDell 42,000
+5.53%
-2.33%
+2.65%
-4.40%
0.00%
+1.89%
+10.89%
GOPD 9,020
-27.84%
OXOTH 3,700
-2.37%
0.00%
NAP 1,226
+0.66%
-12.34%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Világgazdaság

Cukoripar: kétséges a feltámasztás

Több tízmilliárdos befektetéssel lehetne bővíteni a rendszerváltás óta zsugorodó hazai termelést.

Nem volt teljesen átgondolt a hazai cukoripar privatizációja, a szakmai befektetők főleg piacszerzési céllal hozták Magyarországra a pénzüket – véli Kelemen István. A Cukorrépa-termesztők Országos Szövetségének (CTOSZ) főtitkára erről az Országgyűlésnek a cukoripari privatizációt, illetve az uniós cukorreform során képviselt magyar álláspontot vizsgáló eseti bizottsága tegnapi ülésén beszélt.

A képviselők meghallgatták Zsigmond Andrást, a Cukoripari Kutatóintézet ügyvezető igazgatóját is. Mindkét szakértő egyetértett abban, hogy Magyarországon csak akkor tartható fenn hosszabb távon a cukorrépa-termelés, ha a múlt évi kvótaár megmarad. Ez 26,2 euró volt tonnánként, és ehhez jött még a legfeljebb 11,1 eurós nemzeti kiegészítés is, amelynek tényleges mértéke csak 9,5 euró volt a múlt évben. A szakemberek szerint ugyanis a rentábilis cukorrépa-termesztéshez 40 euró körüli tonnánkénti átvételi ár szükséges.

Magyarországon a privatizációban részt vett az Eastern Sugar, az Agrana, valamint az Eridania Béghin-Say, továbbá a Magyar Cukor. A rendszerváltáskor Magyarországon még 12 működő cukorgyár volt, 2008-ra azonban csupán egy maradt, az Agrana kaposvári gyára.
Az EU-csatlakozáskor 401 684 tonnás cukorkvóta állt rendelkezésre, most pedig összesen az Agrana tulajdonában lévő Magyar Cukor birtokában 105 420 tonna kvóta van. A maradékról a cukorreform keretében lemondtak a termelők. 1990-ben Magyarországon még 120 ezer hektáron termeltek cukorrépát, jelenleg pedig valamivel több mint 13 ezer hektáron, ezt a kaposvári gyárban dolgozzák fel.

Magyarországon egy új gyár építése, amely éves szinten mintegy százezer tonna cukor előállítására lenne képes, mintegy 60 milliárd forintba kerülne, hozzászámolva az infrastrukturális beruházások költségét öszszesen mintegy 80 milliárdra rúgna. Zsigmond András szerint alternatívát jelenthet a kaposvári termelési kvóta emelése, évi 150-200 ezer tonnára.

Kelemen István úgy véli, a cukorrépa-termesztés helyett a Stevia nevű, glükozidokban gazdag növény termelését is meg lehetne vizsgálni. Szerinte csak akkor éri meg a cukorrépa termesztése, ha jelentős vízgazdálkodási programot valósítanának meg a kaposvári gyár körzetében.

Tovább árnyalja a képet, hogy a speciális, nagy értékű, a termesztéshez kapcsolódó gépeket hamarosan, azaz a 2012–13-as kampányidőszakig le kellene cserélniük a termelőknek. Továbbá fenn kellene tartani a jelenlegi 26,2 eurós tonnánkénti minimálárat, valamint a nemzeti támogatás lehetőségét is.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek