Hitelcsapda
A felelőtlen „nulla-tízes” ajánlatoknak több tízezren bedőltek. Ráadásul csaknem mindenki az „olcsó”, alacsony kamatszinttel terhelt devizaalapú hitelt vette fel. Különösen a kispénzű emberek. És a legrosszabb helyzetbe éppen ezek a kispénzű emberek kerültek, akik 2009 előtt vettek ilyen hitellel kiskategóriás autót. Ugyanis az árfolyammozgások miatt hitelszerződéseik olyan csapdává váltak, amely manapság nyílik ki. A kocsi – vagy a hitelszerződés – négyéves korában jutnak el oda, hogy a tőketartozás meghaladja az autó piaci értékét.
Az élet gúnyos fintora pedig az, hogy ezek az emberek a futamidő utolsó két évében – amikor a kocsi értéke az újkori érték 20 százaléka alá süllyed – évente ki fogják fizetni az autó piaci értékét. Havi 50 ezer forint törlesztés mellett ez könnyen lehetséges.
De a balek vásárlók mellett több pénzintézet is vesztett a hazardírozáson. Már jóval a svájci frank elszabadulása előtt is sok ezer autós szembesült azzal évente, hogy egyszerűen nem tudja törleszteni a tartozását. Így aztán több tízezer kocsi került vissza a finanszírozó intézetekhez, ám a forint folyamatos gyengülése miatt a járművek piaci értéke nem fedezte a tartozást. Így aztán a „nulla-tízes” bankok is szépen vesztettek a bolton, olyannyira, hogy van, amelyik a veszteségek miatt szüntette meg autófinanszírozási üzletágát.
Pedig a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) már 2007 tavaszán kockázatosnak tartotta az ilyen hitelügyleteket, és erről körlevélben értesítette a finanszírozó intézetek vezetőit. Úgy látszik, hiába.
