BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Januártól állami kézben a fővárosi és megyei kórházak

Óriási az információigény az egészségügy átalakításának a folyamatával kapcsolatban, ami a betegek és az egészségügyben dolgozók érdekét is szolgálja – fogalmazott Szócska Miklós államtitkár azután, hogy tegnap tájékoztatta a fővárosi és megyei kórházak vezetőit az átalakulás folyamatáról.

A fővárosi és megyei kórházak jövő januártól, a többiek rá egy évre kerülnek állami kézbe. Ennek érdekében már az ősszel sor kerül az önkormányzati és egészségügyi törvények módosítására, várhatóan módosítani kell az Alkotmányt is. A második szakaszban a technikai átvétellel kapcsolatos teendőkre kerül sor, ebben rendezik a tulajdonviszonyokat, a dolgozók helyzetét, és átvizsgálják az egyes kórházak szerződésállományát. Ez nem kis munka, hiszen egy-egy intézménynek akár 500-600 szerződése is van. Ezt követően fognak hozzá az intézmények szerkezetének átalakításához, majd egy új, hatékonyan működő menedzsmentrendszer kialakításához – mondta el Szócska Miklós a fővárosi és megyei kórházak vezetőivel tegnap folytatott konzultációt követően. Megjegyezte: nem lesz boszorkányüldözés, hiszen az átalakulás folyamatában nem kívánják elbizonytalanítani a kórházi vezetőket. Ám az biztos, hogy a tulajdonváltással együtt sor kerül a vezetők megmérettetésére, s szükség szerint a cseréjükre.

A Világgazdaság kérdésére megerősítette: a jelenlegi fenntartó önkormányzatok hitelállománya az államhoz kerül, az intézmények beszállítói tartozása pedig a fenntartóhoz. Ez utóbbi a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) felügyelete alatt működő Gyógyszerészeti, Minőségügyi és Szervezetfejlesztési Intézet. Az állami kézbe került intézmények vagyonát pedig a nemzeti vagyonkezelő gondozza majd. Az átadás-átvételnél ügyelnek valamennyi vagyonelemre, nem fordulhat elő a vagyonvesztés.

Kérdésünkre elmondta azt is: hónapokba telik, amíg átvizsgálják a hitelállományt, amelyet egységesen rendeznek majd. Úgy látja, hogy az ágazat átalakításának mérlege pozitív lesz annak ellenére, hogy például az egységes informatikai rendszer kiépítése fejlesztéseket igényel. Ám olyan lépésekkel, mint a központosított beszerzések, milliárdokat takaríthatnak meg. A megtakarításokat visszaforgatják a dolgozók jövedelmének növelésére.

Az állami irányítás jobb lehet, mert egy tulajdonos jobb pozícióból tudja meglépni az ágazat átalakítását – fogalmazott lapunknak Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke. Létkérdés az intézményrendszer átalakítása, irányáról a Semmelweis-terv elfogadásakor már döntött a kormány, amit a 164 intézmény érdekeit képviselő Magyar Kórházszövetség is támogat – toldotta meg Rácz Jenő. A szövetség elnöke beavatott a hét eleji elnökségi ülésükön elfogadott állásfoglalásukba. Ebben arra hívják fel az ágazat vezetőinek figyelmét, hogy a tulajdonosváltással időigényes jogszabályokat kell megalkotni, számos feladatot megoldani. Ez önmagában is kockázati tényező, így meg kellene fontolni a 2012. január elsejei átadás-átvételt, de a határidőt mindenképpen meg kell jelölni.

A lapunk birtokában lévő jogszabálytervezet megerősíti a kórházszövetség aggodalmát: számos törvényt kell módosítani, továbbá „rendelkezni kell a szolgáltatók alapító okiratának módosításáról, átnevezéséről a kincstár által vezetett törzskönyvi nyilvántartásban, a működési engedélyük és a finanszírozási szerződések módosításáról”. Újra kell tárgyalni a gyógyítási kapacitásokat és megállapítani az ellátási területet, az állami tulajdonba kerülő ingatlanokkal kapcsolatos
jogokat pedig át kell ruházni a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re.

A tartozást is átveszik

A törvényjavaslat szerint az egészségügyi szolgáltató által foglalkoztatottak vagy

az egészségügyi ellátásban egyéb jogviszonyban közreműködő egészségügyi dolgozók jogviszonya az átvétellel összefüggésben nem módosul. Nem érinti az átvétel az egészségügyi szolgáltató által megkötött szerződéseket. Ez utóbbi a háttéripar számára fontos, hiszen közel 130 milliárd a kórházak adóssága, s meghaladja a 45 milliárd forintot a lejárt számlák összege.

Szócska Miklós államtitkár ezzel kapcsolatban kijelentette: a gyógyintézményeket a tartozásaikkal együtt veszi át az állam, s egységes adósságrendezés lesz. Ebben érdekeltek a beszállítók is – mondta lapunknak

Tóth Zoltán, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára, akitől megtudtuk, hogy a szövetséghez tartozó tagvállalatok tartozása 15 milliárd forint körül van, aminek a rendezéséről már a nyáron tárgyalást kezdeményeztek az ágazatért felelős államtitkársággal, várják

a részleteket.

az egészségügyi ellátásban egyéb jogviszonyban közreműködő egészségügyi dolgozók jogviszonya az átvétellel összefüggésben nem módosul. Nem érinti az átvétel az egészségügyi szolgáltató által megkötött szerződéseket. Ez utóbbi a háttéripar számára fontos, hiszen közel 130 milliárd a kórházak adóssága, s meghaladja a 45 milliárd forintot a lejárt számlák összege.

Szócska Miklós államtitkár ezzel kapcsolatban kijelentette: a gyógyintézményeket a tartozásaikkal együtt veszi át az állam, s egységes adósságrendezés lesz. Ebben érdekeltek a beszállítók is – mondta lapunknak

Tóth Zoltán, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára, akitől megtudtuk, hogy a szövetséghez tartozó tagvállalatok tartozása 15 milliárd forint körül van, aminek a rendezéséről már a nyáron tárgyalást kezdeményeztek az ágazatért felelős államtitkársággal, várják

a részleteket. -->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.