A The Economist című tekintélyes folyóirat kelet-európai politikai blogrovata (Eastern Approaches) az Operaház előtti tüntetés kapcsán közölt írásában felidézi, hogy Schmitt Pál államfő az új alaptörvényt Magyarország új hajnalaként méltatta. "Könnyen lehet, hogy az lesz, de valószínűleg nem úgy, ahogy Magyarország vezetői remélik" - áll a blogban.
A lap szerint a hétfői tüntetés jelentős és jelképes volt: most fordult elő első ízben, hogy az ellenzéki pártok - a szocialisták, a Demokratikus Koalíció és az LMP - összefogtak az "utcai aktivistákkal".
Kormányilletékesek cáfolják, hogy a magyar demokrácia veszélyben lenne; érvelésük szerint a kormány csak a radikális változtatásra és megújulásra kapott felhatalmazásnak tesz eleget. Ezek az érvek "egyre kevésbé hangzanak meggyőzően" tekintettel arra, hogy a kormány lesöpri az EU, az IMF, az EKB és az Egyesült Államok kéréseit, hogy egyes törvényeket gondoljanak át, amelyek sérthetik nemzetközi szerződéses kötelezettségeit.
A The Economist közzétette Csák János londoni magyar nagykövet olvasói levelét, amelyben egy áprilisi cikk kapcsán kifejtette, hogy az új alkotmány az Alapjogi Chartáját teljes egészében tiszteletben tartja, az etnikai, kulturális és vallási sokszínűséget biztosítja. Emlékeztetett, széles körű társadalmi konzultáció után fogadták el az új alaptörvényt, és a kormány azóta is nagy támogatottságot élvez.
A Die Welt szerdai számában glossza jelent meg "Magyarország, abszurdisztán" címmel. A szerző, Tilman Krause a Horthy-korszakból ismert egyes mondásokat - a király nélküli királyságra és a tenger nélküli ellentengernagyra vonatkozó szólásokat - ismertetve kifejtette, hogy "a legkülönlegesebb furcsaságokkal való ékeskedés" hagyományának folyatatásaként értelmezhető, hogy a köztársaság elnevezés elmarad az ország nevéből.
A Handelsblatt című német üzleti lap "Egy hazárdjátékos Budapesten" címmel közölt cikket az újság véleményoldalán. A szerző, Stefan Menzel írása bevezetőjében megjegyezte: "Orbán Viktor magyar miniszterelnök veszélyes irányvonalat követ". Hozzátette: "Magyarország hamarosan nagy árat fizethet azért, hogy Orbán gazdasági és politikai elszigeteltségbe vezette az országot."
A lap szerint "mindenekelőtt Orbán önfejű gazdaságpolitikája" okoz "nagy nyugtalanságot." Az ágazati különadókat és egy sor egyéb intézkedést említve a szerző leszögezte: "a jogbiztonság másképp néz ki. Orbán ezért nem csodálkozhat, hogy a külföldi befektetők az ilyen gazdaságpolitikai döntések láttán hátat fordítanak az országnak, vagy magas árat kérnek a nagy kockázatért cserébe". Az állampapír-piaci helyzetet ismertetve Stefan Menzel hozzátette: az EU-IMF-hitel lenne a legmegfelelőbb a helyzet kezelésére, az IMF azonban változtatásokat írna elő a gazdaságpolitikában. "Orbán pontosan emiatt hezitál, hogy beengedje-e az IMF-et az országba. Máshogy azonban már nem megy, a segítségnek kívülről kell érkeznie."
A Handelsblatt Gazdaság és politika című rovatában Ruth Berschens brüsszeli keltezésű írása jelent meg "Magyarország megijeszti az európaiakat antidemokratikus üzelmekkel" címmel. A szerző ismerteti az Európai Bizottság fenntartásait, hozzátéve, hogy a brüsszeli testület napokon belül dönt arról, hogy az Európai Bírósághoz fordul-e a vitatott magyar törvények miatt.
A pereskedés mellett azonban "van egy másik, valószínűleg hatékonyabb nyomásgyakorlási eszköz". Hozzátette: "Brüsszelben úgy hírlik, az IMF és az EU nem ad új hitelt, amíg Budapest nem biztosítja a jegybank függetlenségét."
A Financial Times Deutschland (FTD) című gazdasági lap politikai rovatában "Az EU nem hagyja tovább, hogy Magyarország nevetségessé tegye" címmel jelent meg beszámoló. Claus Hecking brüsszeli és Peter Ehrlich berlini tudósító közös cikkében a lap ismerteti: az EB a vitatott magyar jogszabályok ügyében egyebek között azt is fontolgatja, hogy az Európai Bírósághoz fordul.
"Brüsszel így nyíltan vállalja az összeütközést az Orbán-kormánnyal." Ugyanakkor az Európai Néppártban is csökken Magyarország támogatottsága.
A Financial Times Deutschland (nemzetközi politikai rovatában Petzer Ehrlich cikke jelent meg "A magyar miniszterelnök nem hagyja magát megállítani" címmel. Az írás szerint Orbán Viktor politikáján az EU mostanáig "nem sokat tudott változtatni," mert az EB jogi lehetőségei korlátozottak, Orbánt pedig megvédték az elvbarátai az Európai Néppártban, de hamarosan mindkét vonatkozásban változás történhet. Olli Rehn gazdasági és pénzügyi biztos már januárban pénzügyi szankciókat javasolhat, "néppárti körökben pedig azt mondják, nem szabad ugyanazt a hibát elkövetni, mint Silvio Berlusconi esetében: az olasz kormányfőt is alig bírálták barátai az Európai Néppártban, míg aztán az adósságválságban hagyták megbukni" - írta az FTD.
A lap véleményoldalán "Veszélyeztetett Európa" címmel jelent meg írás. E szerint Magyarország az alkotmányos reform révén "eltávolodik mindentől", ami Európának fontos: a demokráciától, a jogállamiságtól, a polgári jogoktól. "Éppen ezért legfőbb ideje, hogy az EU végre növelje a budapesti kormányra gyakorolt nyomást - nemcsak jogi értelemben, hanem mindenekelőtt politikailag."
Az FTD szerint Magyarországon "egy kormánypárt be akarja betonozni a hatalmát és meg akarja fosztani a változtatás esélyétől a jövendő kormányokat, sőt az egész országot." A lap szerint az európai politikusoknak "végre össze kellene szedniük a bátorságot" ahhoz, hogy "nyíltan bírálják a magyar kormányt" és "minden rendelkezésre álló eszközzel fokozzák a nyomást az országra", hiszen "az európai értékek védelméről van szó."
A bécsi Der Standard írása szerint Orbán "önkényuralmi rendszert" épít ki Magyarországon, majd a szerző párhuzamot vont Vlagyimir Putyin orosz, Hugo Chávez venezuelai elnök, Recep Tayyip Erdogan török kormányfő és Orbán Viktor hatalomgyakorlási módja között, mondván, mindegyik esetben olyan berendezkedésről van szó, amely "már nem demokrácia, de még nem is teljesen diktatúra".
A Der Standard külön cikkben számolt be a hétfő este az Operánál lezajlott, "a lappangó demokrácialeépítés" miatti tüntetésről is.
A Magyarországról író számos olasz napilap közül a Corriere della Sera "Haidertől a Magyarországról való csendig: hol van Európa?" címmel Pierluigi Battistatól közölt vezércikket. "Ha létezne a demokrácia Maastrichtja, Európának azonnal követelni kellene Magyarországtól a szabadság és a demokratikus civilizáció minimális paramétereinek tiszteletben tartását, melyek lehetővé tennék megmaradását az európai családban". Battista arra emlékeztetett, hogy a "politikai korrektségért hisztériázó" EU 2000-ben szankciókat vezetett be Haider Ausztriája ellen, most "fagyos közömbösséget" tanúsít a magyarországi veszéllyel szemben. A Corriere szerint a januárra tervezett római Monti-Merkel-Sarkozy találkozó alkalom lehetne "a tiltakozó budapesti lakosokkal vállalt szolidaritás kifejezésére".
