Magyarországon a nyugdíjcélú juttatások becsúsztak a választható béren kívüli juttatások közé, míg Amerikában vagy Nyugat-Európában ezek nem oda tartoznak. Jelenleg kérdés még, hogy a preferált munkáltatói gondoskodási körbe beemeli-e a kormány a nyugdíjcélú juttatásokat.
Magyarországon 2008-tól nyílt meg az elvi lehetőség a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató indítására, de csak 2011-ben indult el az első ilyen intézmény, a Quaestoré. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatóból két esetben kap kifizetést a dolgozó: ha nyugdíjba vonul, vagy ha elhalálozik. Egy 2003-as uniós direktíva alapján hozták létre a foglalkoztatói nyugdíjpénztárakat, amelyeknél a munkáltatói befizetéseket a dolgozó kiegészítheti.
A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató esetében a munkáltató differenciálhat a dolgozók között, nem kell minden dolgozóra kiterjeszteni, és különbséget tehet a munkavállalók juttatásának mértékében is. Feltételes jogszerzési időtartamot is ki lehet kötni, ha például a dolgozó nem dolgozik ott elegendő ideig, szét lehet osztani a megtakarítását a többi munkatárs között. A mindenkori 50 százalékáig számít kedvezményes juttatásnak, a közterhek a munkáltatót terhelik.
A tapasztalatok szerint a vállalatok általában a vezetőiket, kulcsembereiket juttatják foglalkoztatói nyugdíjhoz, emellett a lojalitás-programoknak is fontos része lehet a juttatás. Volt olyan cég, amely azért indított ilyen programot, mert a fejlesztő mérnökeit folyton elcsábították. Mivel a törvények szerint maximum 5 évig lehet feltételes jogszerzési időt alkalmazni, a munkáltató azt találta ki, hogy évente új programot indít, így a dolgozó az előző öt évet, ha munkáltatót vált, elveszíti. Olyan megoldás is van, hogy a törzsgárda-programba illesztették be a foglalkoztatói nyugdíjat.
Lottónyereményből remélünk elegendő nyugdíjat
A reálhozamot csak kevesen tették félre, a magyar lakosság csaknem 30 százaléka pedig lottónyereményből kívánja kiegészíteni az időskori nyugdíját. Öngondoskodásra szükség lesz – mondta Nagy Csaba, az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár ügyvezetője a Munkáltatói gondoskodás konferencián. A magánnyugdíj-pénztári rendszer összeomlása után félelem alakult ki az önkéntes pénztári tagságban is, hogy nincs biztonságban a megtakarítása. A magánnyugdíjpénztárak megszűnése után kétpilléressé vált a nyugdíjrendszer, ebben jó állami nyugdíja csak akkor lesz az embereknek, ha erős lesz a gazdaság, és jó lesz a demográfiai rendszer. A társadalombiztosítási csak egy ígérvény, ha kevesebb járulékfizető lesz, előbb-utóbb csökkenniük kell a nyugdíjaknak is - figyelmeztetett Nagy Csaba. Egy nemrég készült felmérés szerint a reálhozamot mindössze a volt magánnyugdíj-pénztári tagok 16 százaléka tette félre, a többiek elköltötték. Nyugdíjas korban pedig a tisztességes megélhetést úgy képzeli el a lakosság több mint kétharmada, hogy dolgozni fog majd, és csaknem minden harmadik magyar úgy gondolja, lottózik-totózik majd, és abból lesz elegendő pénze.
Öngondoskodásra szükség lesz – mondta Nagy Csaba, az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár ügyvezetője a Munkáltatói gondoskodás konferencián. A magánnyugdíj-pénztári rendszer összeomlása után félelem alakult ki az önkéntes pénztári tagságban is, hogy nincs biztonságban a megtakarítása. A magánnyugdíjpénztárak megszűnése után kétpilléressé vált a nyugdíjrendszer, ebben jó állami nyugdíja csak akkor lesz az embereknek, ha erős lesz a gazdaság, és jó lesz a demográfiai rendszer. A társadalombiztosítási nyugdíj csak egy ígérvény, ha kevesebb járulékfizető lesz, előbb-utóbb csökkenniük kell a nyugdíjaknak is - figyelmeztetett Nagy Csaba. Egy nemrég készült felmérés szerint a reálhozamot mindössze a volt magánnyugdíj-pénztári tagok 16 százaléka tette félre, a többiek elköltötték. Nyugdíjas korban pedig a tisztességes megélhetést úgy képzeli el a lakosság több mint kétharmada, hogy dolgozni fog majd, és csaknem minden harmadik magyar úgy gondolja, lottózik-totózik majd, és abból lesz elegendő pénze. -->
