BUX 42,990.47
-0.25%
BUMIX 3,852.18
+1.11%
CETOP20 1,798.64
-1.19%
OTP 9,148
-0.74%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-5.00%
+0.87%
-1.33%
ZWACK 17,300
-0.29%
0.00%
ANY 1,535
-0.32%
RABA 1,170
0.00%
0.00%
-0.61%
0.00%
-0.48%
OPUS 156.6
+3.16%
-8.50%
0.00%
0.00%
-1.36%
OTT1 149.2
0.00%
-0.45%
MOL 2,834
+0.85%
+0.79%
ALTEO 3,000
0.00%
0.00%
+0.11%
0.00%
0.00%
+4.85%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.17%
-13.51%
0.00%
SunDell 46,000
+0.88%
0.00%
+3.31%
+2.60%
-11.11%
+0.75%
+0.90%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,280
0.00%
+0.47%
NAP 1,202
-2.28%
0.00%
-4.59%
Forrás
RND Solutions
Világgazdaság

Milliárdok kamunyugdíjra

Több mint 4 milliárd forintot vettek fel jogosulatlanul Magyarországon nyugdíjként vagy nyugdíjszerű ellátásként 2010-ben. Az esetek nem mindegyike csalás, sokaknak önhibájukon kívül utaltak több pénzt, amit azután később vissza is kellett fizetniük.

Fokozatosan növekedő tendenciát mutatott a jogalap nélkül felvett ellátások állománya 2006 és 2010 között – derül ki az Állami Számvevőszéknek a tb-nyilvántartások ellenőrzéséről szóló jelentéséből. Míg 2006-ban még 2,2 milliárd forintról volt szó, négy évvel később ez az összeg már 4,4 milliárd forintot tett ki.

Mint az Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóságon (ONYF) a Világgazdaságnak elmondták: Magyarországon is előfordul, hogy ha meghal a nyugdíjas, azt a családtagok nem csak hogy nem jelzik a nyugdíjfolyósítónak, de még a nyugdíját is felveszik. Holott a hatályos szabályok szerint a halálesetet 15 napon belül jelenteni kellene.


Jogosulatlan nyugdíjfelvételnek számít, ha utólag kiderül: a nyugdíj, özvegyi nyugdíj, árvaellátás vagy korábban a rokkantnyugdíj nem, esetleg később, vagy csak alacsonyabb összegben járt volna az érintettnek. Akár bűncselekménynek is minősülhet, ha az illető szándékosan adott be hamis iratokat, amire, mint az ONYF-nél elmondták, szintén volt már példa. De az érintett tudtán kívül, a munkáltató hibájából is kerülhetnek be rossz adatok az adatbázisba, ami miatt azután indokolatlanul magas összeget folyósítanak.


A jogosulatlan kifizetések jelentős emelkedésében komoly szerepet játszott, hogy 2008-tól az, aki korhatár alatti nyugellátás mellett dolgozik is, csak addig kaphatja a nyugellátást, amíg jövedelme az adott évben el nem éri a minimálbér 12szeresét (majd 18-szorosát).  Ezt elsősorban magának az ügyfélnek kellene figyelnie, mert az adóhatóság erről csak hónapokkal később tudja tájékoztatni a nyugdíjfolyósítót.

Egy másik oka a növekedésnek, hogy időközben egy jogszabály kizárta az elsőfokú megszüntető határozatok azonnali végrehajtását. Ami azt jelenti, hogy hiába született döntés első fokon a nyugdíj folyósításának megszűntetéséről, miután az jogosulatlannak bizonyult, az ellátást mindaddig folyósítani kell, amíg a másodfokon azt meg nem erősítik.


Mint az ONYF-nél megtudtuk: a jogalap nélkül kifizetett ellátásokat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek minden esetben határozattal követelik vissza, pert azonban nem indíthatnak ügyfeleik ellen. Erre csak azoknak a magánszemélyeknek van lehetőségük, akik méltánytalannak érzik a nyugdíjfolyósító határozatait. Mint  arról a Világgazdaság már beszámolt, évente 11-16 ezer nyugdíjper van folyamatban a magyar bíróságokon, ezek 20-30 százalékát bukja el a nyugdíjfolyósító.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek