Milliárdok kamunyugdíjra
Fokozatosan növekedő tendenciát mutatott a jogalap nélkül felvett ellátások állománya 2006 és 2010 között – derül ki az Állami Számvevőszéknek a tb-nyilvántartások ellenőrzéséről szóló jelentéséből. Míg 2006-ban még 2,2 milliárd forintról volt szó, négy évvel később ez az összeg már 4,4 milliárd forintot tett ki.
Mint az Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóságon (ONYF) a Világgazdaságnak elmondták: Magyarországon is előfordul, hogy ha meghal a nyugdíjas, azt a családtagok nem csak hogy nem jelzik a nyugdíjfolyósítónak, de még a nyugdíját is felveszik. Holott a hatályos szabályok szerint a halálesetet 15 napon belül jelenteni kellene.
Jogosulatlan nyugdíjfelvételnek számít, ha utólag kiderül: a nyugdíj, özvegyi nyugdíj, árvaellátás vagy korábban a rokkantnyugdíj nem, esetleg később, vagy csak alacsonyabb összegben járt volna az érintettnek. Akár bűncselekménynek is minősülhet, ha az illető szándékosan adott be hamis iratokat, amire, mint az ONYF-nél elmondták, szintén volt már példa. De az érintett tudtán kívül, a munkáltató hibájából is kerülhetnek be rossz adatok az adatbázisba, ami miatt azután indokolatlanul magas összeget folyósítanak.
A jogosulatlan kifizetések jelentős emelkedésében komoly szerepet játszott, hogy 2008-tól az, aki korhatár alatti nyugellátás mellett dolgozik is, csak addig kaphatja a nyugellátást, amíg jövedelme az adott évben el nem éri a minimálbér 12szeresét (majd 18-szorosát). Ezt elsősorban magának az ügyfélnek kellene figyelnie, mert az adóhatóság erről csak hónapokkal később tudja tájékoztatni a nyugdíjfolyósítót.
Egy másik oka a növekedésnek, hogy időközben egy jogszabály kizárta az elsőfokú megszüntető határozatok azonnali végrehajtását. Ami azt jelenti, hogy hiába született döntés első fokon a nyugdíj folyósításának megszűntetéséről, miután az jogosulatlannak bizonyult, az ellátást mindaddig folyósítani kell, amíg a másodfokon azt meg nem erősítik.
Mint az ONYF-nél megtudtuk: a jogalap nélkül kifizetett ellátásokat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek minden esetben határozattal követelik vissza, pert azonban nem indíthatnak ügyfeleik ellen. Erre csak azoknak a magánszemélyeknek van lehetőségük, akik méltánytalannak érzik a nyugdíjfolyósító határozatait. Mint arról a Világgazdaság már beszámolt, évente 11-16 ezer nyugdíjper van folyamatban a magyar bíróságokon, ezek 20-30 százalékát bukja el a nyugdíjfolyósító.
