IMF kontra kormány - ez történt eddig
Számos pontatlanságot tartalmaz a magyar sajtóban megjelent lista egy esetleges magyar IMF/EU-hitelprogram feltételeiről – mondta pénteken Brüsszelben az Európai Bizottság szóvivője. Olivier Bailly nem kívánta kommentálni az állítólagos feladatlista tartalmát, de elismerte, hogy valóban létezik egy olyan úgynevezett nem hivatalos EU/IMF dokumentum, amely a magyar makrogazdasági helyzetet, és a kívánt intézkedéseket tartalmazza.
"Ezzel összefüggésben még várja az EU a magyar kormány hivatalos válaszát – mondta a szóvivő. Bailly megerősítette azt is, hogy a pénzügyminiszterek tanácsát előkészítő, tagállamok képviselőiből álló Gazdasági és Pénzügyi Bizottság ezen a héten vitatta meg a szóban forgó jelentést.
Jelentős pontatlanságokat" tartalmaznak a sajtóban megjelent információk arról, hogy milyen ajánlásai vannak a nemzetközi hitelezőknek a magyar hatóságok számára – nyilatkozta az MTI-nek pénteken Iryna Ivaschenko, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) budapesti irodavezetője is a Magyar Nemzetben megjelent kölcsönfeltételekről szóló kérdésére válaszolva pénteken.
A miniszterelnök szerint lesz megállapodás a magyar kormány és a Nemzetközi Valutaalap (IMF), valamint az Európai Unió között, de nem azon feltételek alapján, amelyek csütörtökön napvilágot láttak. A kabinet ezért a következő hét-tíz napban alternatív IMF/EU-tárgyalási pozíciót dolgoz ki – mondta Orbán Viktor pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Orbán hozzátette: ennek a dokumentumnak – amelyben „sokkal több konkrétum szerepel, mint bármely korábbi papírban” – van egy nagyon fontos pozitív megállapítása: elismeri, hogy Magyarországnak elővigyázatossági megállapodásra van szüksége, nem pedig pénzre – fejtette ki.
Mindez némileg enyhébb pozíciót jelent a miniszterelnök csütörtökön, a facebookon közzétett videóüzenetéhez képest, amelyben Orbán kijelentette: „Ezen az áron, így nem” kell a megállapodás. A miniszterelnök szavai nyomán a forint jelentősen gyengülni kezdett, és a Budapesti Értéktőzsde indexe is zuhant, bár utóbb a BUX végül enyhe pluszban tudott zárni.
Orbán csütörtöki elutasító videóüzenetében a Magyar Nemzet által közzétett állítólagos IMF-kívánságlistára hivatkozta tette meg bejelentését. A lap által közöltek szerint a Valutaalap egyebek mellett a bankadó eltörlését, a nyugdíjak és az utazási kedvezmények csökkentését, a bürokrácia leépítését, valamint a bankoknak juttatott tőkeinjekciót kötött ki feltételként. Elemzők azonban már csütörtökön rámutattak: valószínűtlen, hogy a Magyar Nemzet anyaga hiteles lenne, és később az index.hu cikkében az IMF által júliusban írt, bizalmas levélre hivatkozva azt állította, a lista legtöbb eleme valójában nem szerepel a delegáció javaslatai közt.
Enyhe elmozdulást jelez a csütörtöki állásponthoz képest az is, hogy Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője pénteken Sárváron a kormánypártok közös frakcióülését követő sajtótájékoztatón kijelentette: akár jelenlegi formájában is tartható a költségvetés, de természetesen az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) észrevételeit is figyelembe fogják venni, ezért a büdzsé módosítása is lehetséges.
Rogán hozzátette: a legfontosabb célok közé tartozik a deficiteljárás megszüntetése, és egyetértenek az IMF-el és az Európai Bizottsággal az államadósság csökkentésében is. Éppen ezért elképzelhetőnek tartják azt is, hogy az IMF-megállapodás érdekében szükség lehet a költségvetés módosítására is, de az IMF-megállapodás akkor jó megállapodás, ha az tükrözi az ország céljait is – fogalmazott Rogán. Az IMF elvárásaival kapcsolatos ellentmondást illetően kiejelentette: nem egy konkrét dokumentumból dolgoztak a frakcióülésen, a kormány tájékoztatója alapján tekintették végig a nemzetközi szervezetek elvárásait.
EU: a kormány nem méri fel a veszélyt
A magyar gazdaság állapota rosszabb, mint arra az Európai Bizottság számított, a magyar kormány túl optimista, és nem ismerte fel, milyen komoly költségvetési lépésekre van szükség – áll abban az augusztus végi keltezésű, az index.hu birtokába került levélben, amelyet az európai uniós szakértők írtak a júliusi hiteltárgyalások összefoglalásaként. Az egy hete keltezett levél szerint az irány változatlansága esetén 2020-ra az államadósság elérheti a GDP 100 százalékát. Ebben az anyagban sincs szó a korábban kiszivárogtatott hírekben szereplő nyugdíjcsökkentésről, ingatlanadóról vagy szja-emelésről, sőt, az uniós szakértők az alacsony jövedelműek adójának csökkentését szorgalmazzák. A családtámogatások szűkítését ezzel szemben szükségesnek tartanák az anyag szerzői.
