Mihail Korcsemkin szerint a Déli Áramlat nélkül nem is lenne szükség a csövet ellátó Bovanyenkovo–Uhta–Pocsinki vezetékre, ekkor ugyanis a Moszkvától nagyjából 500 kilométernyire lévő várost el lehetne látni gázzal a meglévő nyugat-szibériai hálózaton, illetve egy kis leágazással, amelyet Bovanyenkovo és Jamburg között létesítenének.
A bő 50 milliárd euróra kalkulált költségből mintegy 40 milliárd jutna a Gazpromra, a többit az orosz gázóriás partnerei fizetnék. Mihail Korcsemkin azt is a beruházás gyengéjeként említi, hogy a Gazprom részvényeseinek a bevételét még a gáz szállítási költségei is csökkentik. Állítja továbbá, hogy a 2005 után Oroszország által épített gázvezetékekhez hasonlóan a déli folyosó fajlagos beruházási költsége 2-2,5-szer nagyobb azokénál, amelyek az Európai Unióban épültek. Nem fogadja el azt az érvelést, hogy az oroszországi beruházások kedvezőtlenebb klimatikus, földrajzi és domborzati körülmények közepette valósultak meg, mint az uniósok. (A Déli Áramlat magyarországi szakasza, amelyet majd az MVM és a Gazprom vegyes vállalata fog lefektetni, az MVM korábbi közlése alapján 610 millió euróba kerül, és 230 kilométer hosszú lesz, vagyis kilométerenként 2,65 millió euróból épül meg.).
Egy másik orosz elemző, a Rusenergyben publikáló Mihail Krutihin néhány nappal ezelőtt a Déli Áramlat nehéz helyzetét sejtető körülményekre mutatott rá. A Bulgária és Szerbia között 48 millió euróból és uniós támogatással építendő, évi kétmilliárd köbméter kapacitású, 150 kilométer hosszú interkonnektor kapcsán azt írta, hogy ezzel Bulgária jó lehetőséget kap arra is, hogy európai forrásokból jusson gázhoz. A Déli Áramlatban is érdekelt ország ország gyakorlatilag egyébként is minden lehetséges gázprojektet biztosít a támogatásáról és részvételi szándékáról. (Hozzátesszük, így van ezzel térségünk szinte minden országa.) Az sem jó hír a Déli Áramlatnak, hogy még az idén elkészül 24 millió euróból az a román–bolgár interkonnektor, amely szintén új gázforráshoz juttathatja az érintett országokat, a 200 millió eurós, Görögországgal kapcsolatot biztosító vezeték pedig 2015-ben lép üzembe.
Mindeközben a Déli Áramlatban szintén érdekelt Olaszország egy-egy cseppfolyósgáz-fogadó és visszagázosító terminált építene a római vezetés Brindisibe és Sarosba, amelyek segítségével Európa gázellátását nagyban segítené.
Az Északi Áramlat gázvezeték sem úszta meg kritika nélkül. Mihail Korcsenkin szerint a vártnál is többe kerül a Gazpromnak az, hogy az Ukrajnán keresztüli gázexportját az Északi Áramlat gázvezetékre tereli. 2012 első felében 20 százalékos árnövekedést okozott a két útvonalon való párhuzamos szállítás, miközben az ukrajnai tranzit az év egészében 15 százalékkal esett. Azzal, hogy 2012 végén átadták az Északi Áramlat gázvezeték második szakaszát is, a teljes létesítmény éves kapacitása elérte az 55 milliárd köbmétert, de a szakember szerint e kapacitásnak csak a harmadát használták ki. Ráadásul a szállítás átterelésével egyéb kiadások is jelentkeznek. Sok európai szállítási szerződés ugyanis ship-or-pay, azaz szállíts vagy fizess alapú, ami büntetés kifizetésére kötelezi a Gazpromot, ha vállaltnál kisebb mennyiséget továbbít adott vezetéken.
A Déli Áramlat előkészítése azonban halad, nemrég döntöttek a horvátországi leágazásról is. Az ezt megépítő Gazprom-Plinacro vegyes vállalat az év második felében jön létre, hogy 2013-2016 között megvalósítsa a beruházást. Az orosz-horvát energetikai együttműködés kibontakoztatásaként sor kerülhet gázüzemű erőművek horvátországi építéséről, valamint a közúti és a vízi járművek gázüzeműre való átállításáról. A Gazprom esetleg beszáll a horvát érdekeltségű geológiai feltárásokba és a termelésbe is.
Árengedmény az európai megrendelőknek
Az orosz állami gázcég által Európában eladott földgáz ára az idén átlagosan 14 százalékkal csökken, miközben a Gazprom 8 százalékkal növeli a szállítandó energiahordozó mennyiségét. Ezer köbméterért a tavalyi 386,7 dollár helyett 360 dollárt kell majd fizetni a Gazprom európai partnereinek a gázért – idézi a Kremlhez Izvesztyiját az MTI. Az orosz lap megjegyezte, hogy társaság sohasem közli árait, ezekre csak az úgynevezett gázháborúk idején derül fény. A lap a Gazpromhoz közeli, név nélkül nyilatkozó forrása szerint 2012 első felében a cég átlagosan 413,1 dollárért adta el ezer köbméterenként a földgázt Európában. Öt országnál az ár az ötszáz dollárt is meghaladta, például Lengyelországnak 525,5 dollárba került ezer köbméter orosz földgáz.
