A kormány vizsgálja annak lehetőségét, hogy az adósságkonszolidációban részt nem vett települések milyen további támogatási forrásban részesülhetnek 2014-től – közölte lapunkkal a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az 1997 települést és 10 többcélú kistérségi társulást érintő, 690,3 milliárd forintra rúgó állami adósságátvállalásban mintegy 1200 olyan önkormányzat volt, amely nem vett részt az adósságátvállalásban.
A Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkára, Tállai András korábban lapunknak elmondta, hogy ebből mintegy 850 olyan 100 fő alatti település van, amely mérete miatt hitelt sem tudott felvenni. így náluk fel sem merülhetett az eladósodottság mértéke. Az 5000 és 50 ezer lélekszámú városok közül mindössze 27 olyan volt, amely nem adósodott el. Ezek közül a települések közül jó pár olyan volt, amely vesztesnek érezte magát (volt olyan polgármester, aki lúzerséget említett), mivel felelősen gazdálkodtak, míg más városvezetők akár felesleges adósságokba is verték magukat, hogy sikerrel szerepelhessenek az önkormányati választásokon.
A Hajdú-Bihar megyei Polgár polgármestere azt kifogásolta például, hogy a jól gazdálkodó önkormányzatok vezetőit balfékekeknek tartják, pedig ők a felelőtlenekkel ellentétben felvállalták a nehéz döntéseket. Polgár József elmondta, hogy elbocsátásokat is kellett tenniük miután racionalizálták a gazdálkodásukat, míg az eladósodott települések sikerpropagandaként tálalták azt, hogy új forrásokat szereztek az adósságátvállalással. A polgármester szerint az eladósodottság főleg 300 ötezer fő feletti településnél volt gond (ott ahol egyébként az adóbevételek döntő többsége is befolyik).
Az úgymond jól gazdálkodó települések kompenzációja már jó ideje húzódik. Tállai András azt közölte, hogy számukra külön, fejlesztésre vonatkozó pályázatokat szeretnének kiírni. Így vagy önrész nélkül, vagy csökkentett önrész nélkül pályázhatnának fejlesztésekre.
Hasonló elképzeléssel ért egyet az önrészek kapcsán a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke is. Schmidt Jenő lapunknak elmondta, hogy akik nem vettek fel hiteleket például fejlesztéseikhez, 100 százalékos támogatást kaphatnának a kormányzattól. Szerinte abban viszont nem reménykedhetnek az önkormányzatok, hogy kiszámolnak számukra valami egy főre eső kompenzációt és azt majd megkapják egy összegben a települések, mivel ez már direkt támogatásnak minősülne.
A nemzetgazdasági tárca közölte lapunkkal, hogy a Belügyminisztérium kezelésében lévő EU Önerő Alap révén az uniós fejlesztésekhez nyújtottak önerő támogatást. Itt kiemelt támogatásban részesültek az adósságkonszolidációban nem részesülő települések. Egyébként ezt az alapot a héten emelte meg még 20 milliárd forinttal 30 milliárdról a parlament az idei költségvetés módosításakor. Ezenkívül idén az egyes önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó fejlesztési támogatás előirányzatból mintegy 700 millió forint értékben csak azok az önkormányzatok kaptak támogatást, amelyek nem voltak érintettek az adósságátvállalásban. Az összeget a kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények fejlesztésére, utánpótlására, valamint sportcélú és közbiztonságot növelő fejlesztésekre költhették.
Mi lesz a jövő évi büdzsében?
A parlament a héten megszavazta a 2013. évi évi költségvetés módosítását, melyben az is szerepelt, hogy nem lesz az idén további adósságkonszolidáció az önkormányzatoknál. A tervezetben ezt maga Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nevezte szükségtelennek és indokolatlannak, mivel eltérő finanszírozási helyzetet eredményezne az egyes önkormányzatok között. Korábban Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár vetette fel, hogy a konszolidáció után még meglévő mintegy 450 milliárd forintos adósságállományt is átvállalhatná az állam. Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke lapunknak azt mondta, hogy nem tartja szükségesnek a további átvállalásokat, de szerinte ez még nem eldöntött tény, a jövő évi költségvetésben még felbukkanhat majd egy ilyen összeg.
