Kemény dió a keleti élelmiszerexport
Továbbra is a mezőgazdaság lehet a magyar-azeri gazdasági kapcsolatok zászlóshajója, az azeri kormány 10 ezer magyar szarvasmarha megvásárlásához szükséges költségvetési forrást hagyott jóvá – jelentette ki Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára a napokan.
A Vidékfejlesztési Minisztérium közlése szerint a tárgyalásokon közös volt az álláspont abban, hogy a mezőgazdaság kiemelt és sikeres terület a két ország gazdasági kapcsolataiban. Különösen fontosnak ítélték az élelmiszerbiztonság és az állategészségügy területét.
Nagy lehetőségeket jelenthet a világ agrárbeszállítói számára a rohamléptekkel növekvő keleti élelmiszer-kereslet, jó eséllyel Magyarország is kiveheti a részét az egyre növekvő piaci lehetőségekből. A gondokkal küszködő európai piac és az itteni nagy versenytársak mellett az élénkülő keleti kereslet nagy lehetőségeket, új piacokat jelenthet. Ezen piacokra való belépéshez azonban a hazai élelmiszeripar jelentős fejlesztésére is szükség lenne, ez azonban az elmúlt években elmaradt, illetve egyenlőtlenül valósult csak meg.
A hatékonyság növelése amiatt is fontos lenne, mert a távol-keleti országok piacaiért nagyon kemény világverseny folyik, az ottani vevőkért Kanadával, az Egyesült Államokkal és Dél-Amerikával kell megküzdeni.
Nagy jelentőséget tulajdonít az agrárkormányzat is a keleti, különösen a távol-keleti és az arab országokkal való együttműködésnek, és kiemelt partner Oroszország is – ezt mind a nyilatkozatok, mind az elmúlt időszak orosz, kínai és szaúd-arábiai tárgyalásai alátámasztják. A kereslet adott: az arab országok fizetőképessége mellett kereslete is nő, a távol-keleten, különösen Kínában pedig évente nagyjából 10 milliónyival nő az a középosztály, amely egyre inkább keresi a jó minőségű, feldolgozott élelmiszereket.
