A hatósági működés zökkenőmentességének biztosításához szükséges egyértelműen meghatározni, hogy egy adott engedélyezési eljárás, a környezetkárosodás megelőzése és elhárítása érdekében végzett intézkedés, illetve a szakhatósági közreműködés során mely hatóság rendelkezik hatáskörrel - áll az indoklásban.
A rendelettervezet szerint a környezeti hatások jelentőségét szakhatóságként a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség vizsgálja. Ez a szervezet vizsgálja - szintén szakhatóságként - a vízminőség-védelmi szakkérdést is. Az ivóvízbázis biztosításával és a vízkárelhárítással összefüggő kérdések ugyanakkor a vízügyi hatóság hatáskörébe tartoznak. Emiatt a közlekedési, a bányakapitánysági, a földhivatali, a műszaki biztonsági, a népegészségügyi, a mezőgazdasági szakigazgatósági, az építésügyi és a telepengedélyezési hatósági eljárások során a szakhatósági közreműködés tartalmát pontosítja a tervezet.
A környezetkárosodás megelőzése, illetve megszüntetése érdekében a hatósági intézkedések meghozatala - a vízminőség-védelmi szakterületen is - a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség feladata. A vízügyi igazgatóságok - a jogszabályban meghatározott esetekben - magát a felszíni és felszín alatti vizeket érintő kárelhárítást végzik.
A környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségeket valamennyi vízügyi hatósági eljárásba szakhatóságként be kell vonni a vízminőség-védelmi határértékek megállapítása érdekében. A tervezet rögzíti azt is, hogy a területi vízügyi hatóságok, illetve az országos vízügyi hatóság is rendelkezik perbeli jogképességgel, így közigazgatási eljárásban perelhető.
