A szociális életpályamodell kidolgozásának elkezdése több mint 91 ezer a gyermekvédelemi és a szociális ágazatban foglalkoztatott dolgozót érint – közölte a parlament honlapján az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. Doncsev András egy írásbeli kérdésre válaszolva leírta, hogy a területi gyermekvédelmi szakszolgálatoknál közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott örökbefogadási tanácsadók a gyermekvédelmi szakellátás rendszerében dolgozva különleges szakértelmet igénylő munka utáni pótlékot kapnak, legalább a közalkalmazotti pótlékalap 70 százalékának erejéig. Ennek 2014. évi összege havonta bruttó 14 ezer forint.
Doncsev hangoztatta, hogy a szociális életpályamodell első lépéseként 2014. január 1-jétől a kormány ágazati bérpótlékot vezetett be a szociális szférában dolgozók számára. Így a területen dolgozók idén márciusban — januárig visszamenőleg kapják meg az első bérpótlékot. A szociális ágazati pótlék bevezetése képesítéstől és a szakmában töltött évek számától függően 5-11 százalékos, vagyis 6-17 ezer forintos béremelést jelent. Ez az intézkedés kiterjed valamennyi szociális és gyermekvédelmi ágazatban foglalkoztatott szakemberre, így az örökbefogadási tanácsadókra is. A szociális életpályamodellen jelenleg egy munkacsoport dolgozik, azon alapelveket és részletes szabályokat alkotják meg, melyek biztosítják, hogy a szociális és gyermekvédelmi szakemberek hosszú távon e szakterületen maradjanak és szakértelmükkel segítsék az ellátások és szolgáltatások színvonalának emelését.
Az államtitkár Vágó Sebestyén Zakó László „Az örökbefogadási tanácsadók lettek a gyermekvédelem napszámosai?” című kérdésére válaszolt. A jobbikos országgyűlési képviselők arra emlékeztettek, hogy az örökbefogadás – mint végleges sorsrendezés – nem csupán egyszerű jogi aktust jelent, hanem rendkívül komplex feladatok megosztását a hatóság és a szakma között. Szerintük megdöbbentő, hogy milyen körülmények, milyen erkölcsi és anyagi elismertség hiánya mellett végzik sokrétű pedagógiai, pszichológiai tevékenységet is igénylő munkájukat.
Felhívták a figyelmet arra, hogy a kisebb megyékben mindössze egy örökbefogadási tanácsadó van, tulajdonképpen kötetlen munkaidővel, akár a hétvégeken, vagy az esti órákban is, mivel egy örökbefogadás sikere múlhat a segítő beavatkozás időbeliségén. Korábban még maximum 25 család tartozhatott egy örökbefogadási tanácsadóhoz. Ez a szám 55-60-ra emelkedett időközben. A folyamatban lévő örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás egynek számít). Vágó és Zakó szerint a gyámok már most panaszkodnak, milyen gyakorisággal kell látogatniuk gyámoltjaikat a 3 év alatti gyermeket havi kétszer kell meglátogatniuk –, míg ez az örökbefogadási tanácsadóknál a „legsimább” esetekben is legalább hetente egyszer szükséges. Gyakran több örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás is fut párhuzamosan. Ezen túlmenően még több területen (környezettanulmány készítése a bejelentkezőkről, kapcsolattartás az örökbe adható gyermekek gondozási helyével, a gyermekek célirányos felkészítése az örökbefogadásra) is meg kell felelniük.
A képviselők szerint a pedagógus bérrendezés óriási bérfeszültséget eredményezett a szakellátásban dolgozók között, mivel a pedagógusi munkakörben foglalkoztatottak – akkor is, ha nem pedagógus végzettségűek – jelentős béremelésben részesültek már 2013. szeptemberétől, mely csupán a béremelés első lépcsőfoka volt. Tovább szította a feszültséget a pótlékok rendezése – a gyámok pótléka lett némileg rendezve, a pótlékalapot 185 százalékra emelték a korábbi 70 százalék helyett, valamint a pedagógus munkakörben dolgozók egyéb pótlékozására is módot nyújt a jogszabály –, melyből az örökbefogadási tanácsadók kimaradtak. Jelenleg egy pályakezdő pedagógus bére közel annyi, mint a három évtizedes munkaviszonnyal rendelkező örökbefogadási tanácsadóé. A szakszolgáltatáson belül hasonló munkát végző, pedagógus munkakörben foglalkoztatottak bére több, mint másfélszerese az örökbefogadási tanácsadóénak – hangoztatta Vágó és Zakó.
