A Parlament elé vitték a paksi orosz-magyar szerződést

A Parlament elé került a paksi bővítéshez kapcsolódó orosz-magyar hitelszerződés. Akár tízmilliárd eurót is felvehet a magyar állam, a hitel felhasznált összegét 21 év alatt kell visszafizetni. Az első hitelrészt a paksi atomerőmű 5-ös és 6-os energiablokkjának működésbe lépéséhez közelebbi március 15-én, vagy szeptember 15-én kell törleszteni, de legkésőbb már 2026. március 15-én. Addig is 3,95 százalékos kamatot kell fizetni, már az idén is. A törlesztés első 7 évében 4,5, a második 7 évben 4,8, az utolsó 7 évben pedig 4,95 százalékos lesz a kölcsön kamata.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter arról beszélt vitaindítójában: a szerződéssel a magyar fél határozhatja meg az energia árát, és hatvan évre biztosítják az ország energiaellátását. Ráadásul a beruházás 40 százalékát magyar vállalatok valósíthatják meg. Az ellenzéknem ennyire nem tetszett a szerződés: mint mondták, Orbán Viktor minden egyeztetés vagy előzetes bejelentés nélkül kötött egy paktumot Vlagyimir Putyinnal, amellyel akár egy évszázadra is orosz érdekkörbe hajtotta Magyarországot. Azt is elfogadhatatlannak tartják, hogy a szerződés nem teszi lehetővé a kamatlábak újratárgyalását.

Itt a reklámadó

A nap legfontosabb eseményén különösebb meglepetés nélkül túl vagyunk: megszavazták a reklámadót. A törvényjavaslatot sürgős tárgyalásban nyomták át a Parlamenten - 24 órával a megszavazása előtt még csak napirenden sem volt. Elfogadtak egy olyan módosító indítványt is, amellyel mérséklődik az adó idei mértéke azoknál a médiavállalkozásoknál, amik a társasági adóban vagy a személyi jövedelemadóban a korábbi években elhatárolt veszteséget halmoztak fel, az ellenzék emiatt Lex TV2-nek is nevezte a törvényt.

Az igazságos közteherviselés része lesz ez az adónem, a reklámokból befolyó bevétetelek után azonos terhet fizetnek majd a cégek - mondta L. Simon László a vitaindító beszédében. Az igazság az, hogy ez már a törvényszövegben sem így van, hiszen sávos a rendszer.

Az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után nem kell adózni. Az 500 millió és 5 milliárd közti részre 1 százalék, 5 és 10 milliárd közöttre 10 százalék, a 10 és 15 milliárd közti részre 20 százalék, a 15 és 20 milliárd közti részre 30, a 20 milliárd forint fölöttiekre pedig 40 százalék adót kell fizetni.

A reklámadót már idén kivetik, és augusztus 20-ig kell bevallani, majd november 20-ig két egyenlő részben megfizetni.L. Simon azt is elmondta, miért nem volt társadalmi egyeztetés. Egyrészt egyéni képviselői indítványként adták be, így nem volt idő rá. Másrészt szerinte az elmúlt hét megmutatta, hogy ha lett volna vita, akkor az nem arról szólt volna, amiről szólnia kellene. Mégis, nincs gond szerinte, mert a tegnapi bizottsági vitán kiderült, hogy a kormány is támogatja a javaslatot. Nyilván nem képezi a sajtószabadság részét, hogy színvonaltalan műsorokat néznek az emberek - tette hozzá.

Olyan mértékű pusztításokat végez néhány médium az ifjúság körében, amelyet nem árt ellensúlyozni - mondta az előterjesztő. Az elmúlt hetekben végzett felméréseink alapján a társadalom széles köre támogatja ezt az ötletet - fogalmazott.

Ahol elhatárolt veszteség keletkezik, ott a médiacégek a tavalyi elhatárolt veszteségük 50 százalékát leírhatják az adóalapból - mutatta be Aradszki András a törvényalkotási bizottság módosító indítványát. Az ellenzék azt kérdezte, hogy mely szolgáltatókat hozzák ezzel kedvezőbb helyzetbe (a TV2-re utalnak ezzel, ezt a bizottság ellenzéki felszólalója, Tóth Bertalan nevesítette is), Aradszki szerint a kormánypártiak nem foglalkoztak azzal, hogy a mérlegeket böngésszék, az ellenzék ezt tegye meg, ha kíváncsi - javasolta.

Az érdektelenség már reggel is feltűnő volt, az pedig csak rontott a helyzeten, amikor a vezérszónoki kör elején a Fidesz vezérszónoka bent sem volt a teremben. Így helyette az MSZP-s Kunhalmi Ágnes kezdett, aki arról beszélt: a terv a piac átrendezését szolgálja - olyan médiumokra vetnek ki extra adót, amelyek amúgy vállalatként fizetnek adót a bevételeik és a dolgozóik után. A döntés hatására felborul a cégek üzleti működése - mondta. A terv rombolja a sokszínű piacot, kevesebb szolgáltató mellett pedig sérülni fog a média szabadsága is. Ráadásul a piac helyett a kormány jóindulatán múlna, melyik cég lehet sikeres, ez pedig nem piacgazdaság, hanem valami egészen más, ami már egyszer megbukott - fogalmazott. Ráadásul a kormánypártiak 8-10 milliárdos bevétellel számolnak, miközben csak a közmédia költségvetése 78 milliárd forint. Burány Sándor, a szocialisták másik vezérszónoka arról beszélt: ha Varga Mihály azt mondta, a költségvetés stabil lábakon áll, akkor nincs szükség rendkívüli új bevételekre. Miközben egy kilencmilliárdos bevétel egy önkormányzatnál fontos lehet, az államháztartás egészénél nem olyan jelentős összeg, amely néhány óra alatti törvényhozást megérne.

Fideszes vezérszónok ezután sem volt bent, így a jobbikos Novák Előd folytatta. Ő arról beszélt: nem csak bevételhez kéne juttatni a költségvetést, hanem tartalomszabályozást is be kellene vezetni a reklámadóval együtt. A magyar nemzet kulturális szabadságharcának része a kereskedelmi médiumok, különösen a két nagy kereskedelmi tévé megregulázására - fogalmazott. Szerinte ha ezek a tévék kivonulnának, az utat nyitna a színvonalas szórakoztatás, különösen a magyar történelmi játékfilmek felé. Felidézte azt is, hogy nemrég, még az előző ciklusban amikor azt kérdezte, miért nincs reklámadó, Varga Mihály azt mondta: a költségvetés állapota ezt nem teszi szükségessé.

Ezután jött volna a KDNP vezérszónoka - ha lett volna. Ahogy fideszes sem volt továbbra sem. Így jött Schiffer András az LMP-ből, aki arról beszélt: nem reklámadóról, hanem médiaadóról van szó, hiszen nem a reklámpiacot rendezné újra. Ez a koncepció nem a túlfogyasztást korlátozza, hanem kijelöli a túlfogyasztás haszonélvezőit - mondta. Ráadásul álságos az a kormánypárti érv, hogy ezt a bevételt oktatási célokra fordítanák: a tervezett néhány milliárdos bevétel eltörpül amellett a 700-800 milliárd mellett, amelyre szüksége volna az oktatásnak. Azzal az LMP-nek nem volna baja, ha egyenlően terhelné az adó a nagyobb médiumokat, de a koncepció nyíltan beleavatkozik két kereskedelmi televízió versenyébe.

Schiffer felszólalása után végre befutott egy kormánypárti felszólaló is: a fideszes Pogácsás Tibor csak megkezdhette a felszólalását (KDNP-s vezérszónok később sem jött). Mint mondta, 9-10 milliárd forintról lehetne vitázni, hogy kevés vagy sok, de egy kisváros költségvetésében komoly összeg lenne. Szerinte téves az a megközelítés, hogy a reklámadótól ne lennének majd műsorok a tévékben, mert ettől még ugyanúgy reklámoznának a cégek. A média műsorkészítése ráadásul szerinte kevésbé veszi figyelembe azokat az igényeket, amelyeket a társadalom elvárhat. Hozzátette viszont: azt nem állíthatjuk, hogy a reklámadó megszabályozná a médiát a műsorkészítésben, hiszen ez egy költségvetési eszköz. (Hogy akkor vajon miért beszélnek mégis a média színvonalának szabályozásáról, arra nem tért ki.) Minél szélesebb körre ki kell terjeszteni az adózást, a magyar társadalom joggal várja el mindenkitől, hogy egyformán vegyen részt a közteherviselésben - tette hozzá, átugorva azt a tényt, hogy a többi vállalattal már most is azonos módon adózó cégek újabb terhéről van szó.

A későbbi felszólalások közt a fideszes Bánki Erik azzal jött: az RTL Klub azzal, hogy a kézilabda-válogatott hétvégi meccséről elkapcsolt a lottósorsolásra, újra csak az derült ki, hogy a médiát még lehetne hova szabályozni. Az MSZP-s Tukacs István azt mondta erre: szabályozási kérdésről van szó, nem adóztatni kellene. "Az, hogy az ember Győzike-showt néz, az nem adó, hanem szabályozás kérdése." A legmeglepőbb kétperces felszólalás az LMP-s újonc Sallai Róbert Benedeké volt, aki azt mondta: “mióta politikus vagyok, párszor megnéztem az internetet, és tömérdek szenny van azon is.”

Vannak olyan médiaszereplők, amelyek ma sztárok, és olyan pénzekből futtatják őket, amelyeket értelmes műsorok gyártására kéne fordítani - válaszolt L. Simon László. Szerinte el kéne gondolkozni azon, hogy őket miért tekintik sztárnak, és hogy ez mennyiben a sajtószabadság kérdése. Ami a közmédia 78 milliárdját illeti: L. Simon szerint ez a teljes közmédia finanszírozását jelenti, amiért többek közt a szocialisták is a hibásak - vélte. Azokra az ellenzéki vádakra pedig, hogy Lázár János kirúgatná az origo főszerkesztőjét és zaklatná a civileket, L. Simon úgy reagált: "egyszerűen kicsinyes dolognak tartom, ilyen szavakat használni, hogy a csúcsminiszter elintézi a Kehivel, nem is tudok szavakat találni, csúnya dolognak tartom, hogy így lehet beszélni a magyar parlamentben egy miniszterről".

Semjén Zsolt megvéd a csúnya beszédtől

A sporttörvény módosításának vitája zajlott le ezután - hogy mi a nehezebb, focimeccsre vagy a Parlamentbe bejutni nézőként, nagy kérdés lesz, miután elfogadják ezt a tervezetet. A javaslat szerint azoknál a kulboknál, ahol beléptető rendszert alkalmaznak (az MLSZ rendezvényein ezt fokozatosan teszik kötelezővé, azaz hamarosan az összes NB I-es meccsen ez lesz érvényes), fényképes klubkártya kiváltását is kötelezővé tehetik. Igaz, a törvényjavaslat itt még csak lehetőségről ír, nem kötelezettségről.

Pedig az nem semmi lenne, ami a beléptetésnél a nézőkre várna. Ha valaki úgy döntene, hogy szeretne megnézni egy magyar meccset, azt láthatja majd, hogy a szervező а klubkártya kiváltásának а feltételeként meghatározhatja, hogy а "klubkártya tulajdonosa személyazonosítása céljából, е személy képmásából, íriszképéből vagy vénalenyomatából generált, vissza nem fejthető, titkosított, algoritmizált alfanumerikus kódot kezelhessen". Ha ezt kötelezővé teszi a rendezvény szervezője, akkor a beléptetésnél ellenőrizni kell, hogy valóban a jegy vagy bérlet tulajdonosához tartozik-e az adott kód.

"A törvényjavaslatunk elsődleges célja az emberi élet maximális védelme" - mondta az előterjesztő Simon Róbert. A kormány nevében Semjén Zsolt azt is hozzátette: "a gyermekek, nők, családok trágár kifejezések elleni védelme érdekében előírásra került, hogy a rendezők kötelesek ennek a magatartásnak az abbahagyására felszólítani". Az MSZP-s Varga László azt mondta: a javaslatot azért adhatták be, mert az új Fradi-pályára elkezdték árulni a bérleteket, majd ezt le kellett állítani, mert kiderült, hogy a törvény nem engedte volna az ilyen szigorú nyilvántartást. A jobbikos Szilágyi György pedig beadott egy módosítót, ami után már nem csak véna- és íriszkép, hanem közüzemi számlák másolata, családfa, valamint az Alaptörvény Orbán Viktor által dedikált kiadása is kötelező lenne a szurkolói regisztrációhoz.

Schiffer András is megmutatta magát szurkolóként: mint mondta, a Vasas idénynyitó meccsén Békéscsabán az ultrák közt állt, és nem volt semmi komoly biztonsági probléma akkor sem, amikor odamentek a hazai szurkolók hozzájuk. Szerinte amúgy a rendezői zaklatások miatt riadnak el a szurkolók a meccsre járástól.

Új adócsomag is jön

Új adócsomagot kezdett el tárgyalni a Parlament: mint Varga Mihály elmondta, a fő cél az, hogy a fejlesztési adókedvezmény szabályozásának alapjait megteremtsék, ne minősüljön szabálytalan állami támogatásnak.

Ahogy a javaslatot benyújtó Manninger Jenő bemutatta, a terv meghatározza azokat a jogcímeket, amelyekre hivatkozva adókedvezményt vehetnek igénybe, és amelyek esetében nem szükséges az Európai Bizottság jóváhagyása. Ezek alapján szélessávú internetszolgáltatást szolgáló és energiahatékonyságot szolgáló beruházásra tekintettel fejlesztési adókedvezményre nem szerezhetnek jogot az adózók.

A javaslat szerint nem támogatott területen, azaz Közép-Magyarország 0 százalékos támogatási intenzitású településein induló beruházásra igénybe vehet adókedvezményt kis- és középvállalkozás, a nagyvállalkozások viszont ezen a területen nem jogosultak adókedvezményre.

A Közép-Magyarország régió nem 0 százalékos támogatási intenzitású településein nagyvállalkozás kizárólag új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházáshoz, kis- és középvállalkozás pedig induló beruházáshoz vehet igénybe adókedvezményt.

Az MNB-ről szóló törvényt is módosítanák, ez egyértelműsíti, hogy a Magyar Nemzeti Bank valamennyi fizetési rendszer számára jogosult forintban és külföldi pénznemben fizetési számlát vezetni.

Az általános forgalmi adóról szóló törvényben 2014. július 1-jétől módosul az időszakos elszámolású ügyletek utáni adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja. A tervezett módosítás a cégeknél a számlázási rendszerek átállítását igényli, így a megfelelő felkészülési idő biztosítása érdekében szükséges a hatálybalépést 2015. január 1-jére halasztanák.

Az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után nem kell adózni. Az 500 millió és 5 milliárd közti részre 1 százalék, 5 és 10 milliárd közöttre 10 százalék, a 10 és 15 milliárd közti részre 20 százalék, a 15 és 20 milliárd közti részre 30, a 20 milliárd forint fölöttiekre pedig 40 százalék adót kell fizetni.

A reklámadót már idén kivetik, és augusztus 20-ig kell bevallani, majd november 20-ig két egyenlő részben megfizetni. A patkó az ülés kezdésekor - forrás: parlament.hu -->