Rendelet Elfogadta az szakminisztereit tömörítő tanács az egységes bankszanálási mechanizmusról szóló rendeletet. A tanács közleményében hangsúlyozta: a közös eljárás, a központosított döntéshozatal és az ehhez pénzt rendelő egységes bankszanálási alap segítségével minimálisra csökkenthetők a bankválságból eredő kockázatok, és csökkentik a bankok függőségét a tagállamok hitelbesorolásától is.
A mechanizmus a csődközeli helyzetbe került euróövezeti bankok konszolidációját (vagy felszámolását) szabályozza. A központi hatóság közvetlenül csak a határokon átnyúló bankok, továbbá az Európai Központi Bank által felügyelt pénzintézetek esetében hozhat szanálási döntéseket. A rendelet meghatározza azt is, hogy a bankokat mely forrásokból segítik. A tavaly decemberben felállított sorrend alapján ha egy bank bajba kerül, a szanáláshoz először saját eszközeit kell felhasználnia, vagyis részvényesei és hitelezői kénytelenek állni a költségeket. A „bail in” (belső feltőkésítés) 8 százalékot tehet ki, ha ez nem elég, akkor jön a nemzeti hozzájárulás (betétbiztosítási alap vagy a költségvetés). Ha ez sem elég, akkor jöhet a közösségi alap, és ha ez is kimerül, csak akkor fordulnak a korábban az első helyen felhasznált uniós alapokhoz (ESM vagy, mint 2008-ban Magyarország esetében, a BOP).
A jelenleg 55 milliárd euróra tervezett alapot nyolc év alatt töltik fel, az Európai Parlament ugyanakkor elérte azt, hogy a teljes keretösszeg hatvan százaléka már az első két év után rendelkezésre áll. Az adatgyűjtés és a hatóságok közötti együttműködés jövő január 1-jén veszi kezdetét, az egységes bankszanálási mechanizmus pedig egy évvel később, 2016 elején kezd ténylegesen működni.
A mechanizmusban való részvétel az euróövezet tagállamai számára kötelező, a rendszer ugyanakkor nyitott az ezen kívüli uniós tagállamok számára is.
