Egyoldalú a hazai épületenergetikai beruházásokról a közvéleményben kialakult kép a Siemens Zrt. épületgépészeti technológiákért felelős üzletágának (Building Technologies) vezetői szerint.
„A kommunikáció a hőszigetelésre, a nyílászárócserére és azok megtérülésére összpontosít, holott egy komplex megoldásnak része a gépészeti korszerűsítés és az automatizálás is” – hívta fel a Világgazdaság figyelmét Medveczky András, a társaság érintett ágazatának igazgatója. Az általa említett két megoldás jóval olcsóbb is: automatizálással már néhány tízezer forintos ráfordítással elérhető akár 30 százalékos fűtési energia-megtakarítás is (az épület gépészeti berendezéseinek állapotától függően), míg a nyílászárócsere és a szigetelés egy családi ház esetén akár több milliót is elvihet.
Nem teljes körűek azok a megtérülési számítások sem, amelyek adott szigetelőanyag használata, kazán cseréje vagy ablakcsere esetén csak a termék árából kalkulálnak, figyelmen kívül hagyva a szerelés, a beépítés, a karbantartás, az üzemeltetési, a tüzelőtárolás és egyéb teendők kiadásait.
Egy épület műszaki megoldásokkal elérhető energia-megtakarítási képességét az EN15232-es szabvány számszerűsíti. Ez A-D kategóriákba sorolja az épületeket, gépészeti állapotuk és automatizáltsági fokuk alapján. (Ez nem azonos az épületek adásvételekor vagy bérbeadásakor figyelembe vett, A+-tól I-ig terjedő osztályozással.) A szabvány legrosszabb, D értékelését az a ház kapja, amelynek a kazánja csak a külső hőmérséklet változására reagál, és a fűtőtesteken nincs hőszabályzó. Az A típusú épületnél viszont minden helyiségben van hőérzékelő és egyedi hőszabályozó, az utóbbi pedig kommunikál a távolról is felügyelhető kazánnal.
Automatika szempontjából a hazai épületek többsége C vagy D kategóriájú, gázkazánjaik többsége „nagykorú”. Csak a 2000, de még inkább a 2010 után épült házak jobb állapotúak. „Ezek főként irodaházak és közintézmények. Átlagos méretű családi, illetve társasház az utóbbi években alig épül, vagy ha mégis, akkor az automatizálásukra gyakran nem maradt pénz. Inkább felsőkategóriás családi házak épülnek, ezeket automatizálják is” – mutatott rá Szakos Péter, a társaság értékesítési mérnöke. Az induló épületenergetikai korszerűsítések jellemzően csak a C besorolásnak megfelelő fejlesztést célozzák meg – ez is valami, mivel a hazai épületek többsége akár 90 százalékkal több energiát is felhasznál az előírásokban foglaltnál. Előrelépést hozhat, hogy a Parlament nemrég megszavazta az energiahatékonysági törvényt. Az ehhez igazodó tervezések és kivitelezések révén a következő öt évben komoly épületenergetikai fejlesztések, beruházások várhatóak.
A Siemens hazai Building Technologies üzletága Medveczky András tájékoztatása szerint 12-25 százalékos piaci részesedéssel bír, attól függően, hogy az üzletághoz tartozó számtalan eszköz, szolgáltatás és megoldás értékesítéséből melyik elemet nézzük. E piac erős szereplője kissé eltérő portfólióval az ABB, a Honeywell és a Schneider is.
Az NFM nem kér több Otthon melege pályázatot
Tegnaptól határozatlan időre felfüggesztette a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a társasházak energia-megtakarítását célzó felújítási pályázatok befogadását, bár a dél-alföldi, a dél-dunántúli, az észak-alföldi, az észak-magyarországi és a közép-dunántúli régiókban még ma délig be lehet pályázatot nyújtani. Az Otthon melege program keretében befogadható pályázatokat a rendelkezésre álló forrás kimerüléséig támogatják. Nem kizárt a forrásoknak a régiók közötti átcsoportosítása, illetve nagyszámú, kedvezően elbírált pályázat esetén a további forrásfeltöltés sem.
