BUX 41,779.48
+0.74%
BUMIX 3,950.99
+1.32%
CETOP20 1,976.81
+0.33%
OTP 9,904
-3.75%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.14%
-0.61%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,620
+1.25%
RABA 1,180
+2.16%
-4.29%
-0.24%
+6.16%
-0.92%
OPUS 188.8
+2.61%
+11.11%
-0.74%
0.00%
+2.74%
OTT1 149.2
0.00%
+3.54%
MOL 2,700
-0.59%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
-9.09%
+0.40%
EHEP 1,590
+4.95%
0.00%
+0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.20%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-0.47%
0.00%
+1.48%
+5.71%
+4.38%
+2.48%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+4.09%
NAP 1,190
+1.54%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Világgazdaság

Nem hasznosultak eléggé az EU-források

Özönlenek manapság a kifizetések az uniós forrásokból, ám a régi pénzek decemberben kifutnak, az újak pedig még nem indultak be igazán.

A beérkező uniós támogatások egy része az elmúlt években eltűnt, vagyis veszteség és működési kiadások finanszírozására fordították – mondta lapunknak Molnár László, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgatója, arra alapozva, hogy miközben Magyarországon 2013–2015 között az uniós források GDP-arányos felhasználása 15 százalék körüli, ez idő alatt a 9 százalékot sem éri el a gazdasági növekedés. A helyzet még ennél is rosszabb, ha figyelembe vesszük, hogy a GDP húzóágazata az autóipar, amely nem vesz igénybe közösségi támogatást – magyarul, még annál is kevésbé hasznosultak az EU-pénzek, mint amit a számok mutatnak. Molnár szerint ebből is látszik: nem az a lényeg, hogy mennyi közösségi forrás érkezik az országba, hanem hogy miként használjuk fel azokat.

Ezt támasztja alá az Állami Számvevőszék legfrissebb tanulmánya is a 2007–2013. évi EU-költségvetési időszakban Magyarország részére juttatott közösségi támogatások összefoglaló bemutatásáról, értékeléséről. A vizsgált időszakban Magyarország a kelet-európai tagállamok között egyfelől az első helyen állt a 15,8 százalékos GDP-arányos támogatásfelhasználással, másfelől az utolsón a két százalék alatti gazdasági növekedéssel. Eközben például Lengyelország 11,03 százalékos GDP-arányos támogatásfelhasználás mellett több mint 25 százalékos gazdasági növekedést produkált.

A támogatásokból történt beszerzések nagy importhányada, a fiktív, túlárazott tételek magas aránya, az intézményrendszer magas költsége, a beruházások fenntarthatatlansága okozhatta azt, hogy az uniós támogatások ilyen kevéssé hatottak a GDP-növekedésre – véli az ÁSZ. Ezeket a tényezőket a tervezés és a kontrollok folyamatos fejlődésével, valamint a technikai segítségnyújtási keretek aktívabb és eredményesebb felhasználásával lehetett volna kiszűrni, illetve kezelni. Voltak remények arra vonatkozóan, hogy a 2014–2020-as uniós költségvetési időszak jobban fog indulni, mint az előző kettő, de úgy tűnik, ezek meghiúsultak. Molnár László emlékeztetett rá: 2007–2013 között, 2008 közepén kezdtek megjelenni a pályázatok.

A mostani ciklus első másfél éve hasonlóan telt, csak mostanában írják ki tömegesen a pályázatokat. Ezúttal talán annyival jobb lesz a helyzet, hogy megspóroljuk azt az egy év kiesést, amely 2010–2011 között azzal telt, hogy csalókat, felelősöket kerestek, és addig gyakorlatilag állt a pályáztatás. Mire azonban egy átlagos fejlesztés eljut addig, hogy megkapja az uniós támogatást, egy-másfél év is eltelik. A közösségi pénzek komolyabb mennyiségű kifizetése tehát 2017 elején-közepén várható, ekkorra három év már el is telt a programozási időszakból.

A lassulás a jövő évi GDP-ben mutatkozik majd meg, idén ugyanis húzzák a növekedést az előző időszak felgyorsított kifizetései. Ráadásul nem indultak be a visszatérítendő uniós támogatások, a kombinált hitelek sem, hiszen még az sincs meg, hogy a Magyar Fejlesztési Bank mely pénzintézetek bázisán hozza létre 2016 végéig azt a 400 MFB Pontot, ahol majd igényelhetik ezeket a vállalkozások.

A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb inflációs jelentése is előre jelzi ezt a problémát, a jegybank elemzői sem látják még, hogy az átalakuló uniós pályázati rendszer miként tud hozzájárulni a hazai GDP-hez: prognózisuk szerint a beruházások 2,7 százalékkal nőnek, ám jövőre már 3,2 százalékkal csökkenhetnek.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek