„Már nem így tennék, de ma is úgy érzem, igazam volt, amikor elkeseredetten próbáltam megvédeni azt, ami az enyém” – mondta V. Pál, miután hét év letöltendő börtönt kapott azért, mert mérgezett meggyborral az őt sorozatosan meglopó tolvaj halálát okozta.
V. Pál 2013 októberében vette észre, hogy több használati tárgy tűnt el a portájáról, s egy ismeretlen a pincében tartott meggybort is megdézsmálta. Ekkor fagyállót töltött az italba, és a mérgezett bort ellopó 30 éves férfi belehalt a fogyasztásba – bár mint kiderült, drogozott is –, két barátja pedig mérgezéssel került kórházba.
Megosztó az ítélet
A Pest Megyei Főügyészség halált okozó testi sértés miatt kérte a büntetés kiszabását, de a törvényszék végül több emberen elkövetett emberölés kísérlete, valamint több ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés miatt mondta ki bűnösnek a borosgazdát. Ezért pedig hét év börtönt szabott ki, pedig V. Pál megbánta tettét, mint mondta: csak azt akarta, hogy a tolvajok lebukjanak, legfeljebb kórházba kerüljenek. A súlyos ítélet sokaknál kiverte a biztosítékot: a legnagyobb közösségi oldalon már több mint 17 ezren csatlakoztak a „Kiállok a borosgazda mellett” csoporthoz. Ez V. Pál szerint azt jelzi, mennyien szenvednek hasonló zaklatóktól és tolvajoktól vidéken. Sőt, az ügyész is enyhítésért fellebbezett. De akkor meddig mehet el valaki, hogy a tulajdonát védje?
Az önbíráskodás nem önvédelem
A két éve hatályba lépett új Btk. is változtatott a terület szabályozásán, a hozzáértők szerint életszerűbb lett. Elismeri ugyanis a jogos és a megelőző jogos védelmet, és a korábbinál megengedőbben szabályozza azt. Magyar György ügyvéd azt mondja, mivel ez a jogintézmény viszonylag új, minden ehhez hasonló ügy izgalmas egy büntetőjogász számára. A legfontosabb kérdés ilyenkor, hogy egy ilyen esetben mekkora gondossággal jár el, aki a saját értékeit meg akarja védeni.
A szükségesség, az arányosság és az időbeli egység, vagyis hogy nem utólag, hanem azonnal vagy előzetesen és körültekintően cselekszik valaki, nagyon fontos körülmény.
Híres esetek
– A legemlékezetesebb önbíráskodás Kesznyéten történt 2008-ban, amikor Szoboszlai Barna az uborkáját akarta megvédeni a kiskertjében. Áramot vezetett az ágyások melletti kerítésébe, mert megelégelte, hogy idegenek rendszeresen meglopják. Az ügy halállal végződött. Az akkor 70 éves férfi egy év letöltendő fogházbüntetést kapott, két évre felfüggesztve, másodfokon viszont büntetését bűnös gondatlanságból elkövetett emberölés vétségére és gondatlanságból elkövetett életveszélyt okozó testi sértés vétségére enyhítették, és megrovást kapott.– Kecskeméten a rokkant M. György késelte meg egyik rokonát, amikor az egy családi összejövetelen részegen balhézni kezdett. A 68 éves késelőt – aki halált nem okozott – felmentették, rokona azonban 1 év 4 hónap börtönbüntetést kapott 2 évre felfüggesztve.
– Minden bizonnyal korelnöknek számít az a 91 éves férfi, aki idén márciusában többször megütötte egy mátraverebélyi élelmiszerbolt tulajdonosát. Az aggastyánnak nézeteltérése támadt az üzletvezetővel, és fizetni sem akart. Ezt nyomatékosította az ütésekkel, csakhogy ezért a cselekedetért önbíráskodás miatt eljárás indult ellene.
„Az nagyon helyes, hogy a trend megfordult, és a jogalkotók a megtámadottak oldalára álltak – mondta Magyar György. – A jogtalanul megtámadottak ugyanis az elkövetőhöz képest mindig hátrányban vannak, hiszen az elkövető dönt a támadás céljáról, helyéről, idejéről, módjáról, míg a védekező felkészületlen. Ugyanakkor abból még sok feszültség keletkezhet, hogy az önvédelemnek nincs kialakult kultúrája Magyarországon.”
Az ügyvéd szerint ugyanakkor a vélelmezés nem büntetőjogi, hanem polgárjogi kategória. Ettől sikamlós ez a lehetőség, és a jogalkalmazáskor nagyon résen kell lenni, hogy ne lehessen vele visszaélni. Jelenleg ugyanis a szabályozás úgy szól, hogy a jogtalan támadást bizonyos helyzetekben úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna. Így ha azt személy ellen éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan követik el, vagy, ha lakásba éjjel, vagy fegyveresen, vagy csoportosan, illetve a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen hatolnak be, a támadók életét is ki lehet oltani. Ezeket a helyzeteket azonban akár meg is lehet rendezni, elvben tehát vissza is lehet élni vele.
Nem jut minden bűnözőre rendőr
A Kúria még 2013 júliusában hozott jogegységi döntést a jogos védelem egységes bírósági értelmezése és alkalmazása érdekében – mondta akkor Kónya István, a legfelsőbb bírói fórum elnökhelyettese, büntetőkollégiumának vezetője. Kónya István szerint a jogos védelem szabályozása nemcsak az új Btk.-ban változott lényegesen, hanem bekerült az Alaptörvénybe is, amely kimondja, hogy mindenkinek joga van a személye, illetve a tulajdona ellen intézett, vagy ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához. Vagyis ez nem kivételes lehetőség, hanem mindenkit megillető természetes alapjog, így a jogtalan támadás kockázatát a támadónak kell viselnie. Alapvetően azért van szükség jogos védelemre, mert az állam nem minden helyzetben tudja megvédeni polgárait. A Kúria szerint azok a spekulatív példák, amelyek szerint ez visszaélésre is lehetőséget adhat, mert mondjuk valaki például a haragosát, hitelezőjét csapdába csalja, hogy a jogos védelem örve alatt büntetlenül megölje, előre kitervelten elkövetett emberölést jelentenek.
Egyre többen tesznek igazságot
Nagy László Tibor, az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) Bűnözéskutatási és Elemzési Tudományos Osztályának vezetője szerint a borosgazda esete ugyan büntetőjogilag nem tartozik az önbíráskodás kategóriájába, a közvélemény számára azonban azt testesíti meg.
„Egy OKRI-kutatásból kiderült, hogy a rendszerváltás óta lényegesen több az önbíráskodás, mint előtte, főként 2000-ig volt egyértelműen emelkedő a tendencia – mondja. – Amíg 1980-ban 49 ilyen eset volt, 1998-ban már 1065 fordult elő. Emiatt 1993 óta öt évig terjedő szabadságvesztés is járhat az önbíráskodásért, ez azonban nem bír nagy visszatartó erővel, hiszen tavaly is 641 ilyen eset történt. A leggyakrabban kölcsönadott pénz miatt tör ki ellentét, de terménylopások miatt is sűrűn előfordul az önbíráskodás hazánkban.”
A kriminológus szerint sokkal célravezetőbb írásos feljelentést tenni a rendőrségen. Ez levezeti az indulatok egy részét, és a bűnüldözés számára is jelzésértékű lehet, ha egy területen hasonló esetek halmozódnak, még akkor is, ha az anyagi kár nem jelentős.
– Kecskeméten a rokkant M. György késelte meg egyik rokonát, amikor az egy családi összejövetelen részegen balhézni kezdett. A 68 éves késelőt – aki halált nem okozott – felmentették, rokona azonban 1 év 4 hónap börtönbüntetést kapott 2 évre felfüggesztve.
– Minden bizonnyal korelnöknek számít az a 91 éves férfi, aki idén márciusában többször megütötte egy mátraverebélyi élelmiszerbolt tulajdonosát. Az aggastyánnak nézeteltérése támadt az üzletvezetővel, és fizetni sem akart. Ezt nyomatékosította az ütésekkel, csakhogy ezért a cselekedetért önbíráskodás miatt eljárás indult ellene.
Polgármester is kiállt az interneten az elítélt vácszentlászlói gazda mellett A vácszentlászlói V. Pál hét éves büntetése nem véletlenül osztja meg az országot. A súlyos büntetés ellen még az ügyész is fellebbezett, s már a tárgyalás napján tudni lehetett: ha a három nap gondolkodási idő után él ezen jogával, úgy éppen az enyhítést fogja kérni a másodfokú bíróságtól.
De a Fidesz egyik ismert alakja, a főváros IV. kerületét irányító újpesti polgármester is kiállt a borosgazda mellett. Wintermantel Zsolt a legnépszerűbb közösségi portálon írt nyílt kérdést a bírósághoz, amellyel láthatóan az ítélet ellen emelt szót. „Tisztelt bíróság! Lenne egy kérdésem. Ha én a telkemen belül, zárt kertkapu mögött, kulccsal lezárva tartom az autómat, amelyből direkt kiszereltem a féket javítás, vagy bármilyen ok miatt, és ezt az autót valaki ellopja, és azzal a hiányzó fék miatt halálos balesetet szenved, akkor engem lecsuknak nyolc évre? Netán tegyek ki rá egy cetlit, ha esetleg valaki el akarná lopni, hogy nem jó a fék?”
A bejegyzés szintén vihart kavart, több százan kommentálták. Sokan igazat adtak neki, mások viszont figyelmeztették, hogy a gazda cselekedete esetén szándékosságról van szó – még ha nem is kívánta a tolvaj halálát.
Így védheti meg magát Élet elleni támadás esetén a védekező akkor sem büntethető, ha a támadó élete árán mentette magát.
A támadás hárításához enyhébb, de célravezető módszert kell alkalmazni, mert következményei lehetnek.
Más javainak védelme is indokolhatja az önvédelmet, ha például a lakásba jogtalan behatolás történik.
Éjszaka, vagy fegyveres, vagy csoportos elkövetőkkel szemben jogosan lehet fellépni.
A jogos védelmi helyzet addig fennáll, ameddig
a megtámadott okkal tarthat a támadás megkezdésétől vagy folytatásától. Így NEM védheti meg magát Szóbeli cselekmény ellen nincs önvédelem.
Megtorlásként nem alkalmazható önvédelem.
Az elhárítására tett ellenlépés nem lehet nagyobb mértékű, mint maga a támadás. Nem büntethető, aki ezt ijedtségből vagy menthető felindulásból teszi.
Nem provokálható a későbbi támadó csak azért, hogy azt követően jogos önvédelemből fellépjünk ellene.
Súlyosan mozgáskorlátozott vagy kisgyermek személlyel szemben nem alkalmazható.
A javak elleni, közvetlen erőszakkal nem járó támadás megelőzése a támadó életét nem veszélyeztetheti.
-->
